Benne
vagyok a lekvárban - pedig (vagy éppen azért, mert) még csak a
gyümölcsszürethez jutottam az írásban. De hát a gyümölcsfák kezeléséhez jobban
konyítok, mint a befőzéshez... :)
Aki
már tapasztalta, tudja, hogy egy fa termése nem egyszerre érik be - általában
1-2 hét az érési folyamat. Erre nekünk koreográfiánk van:
1. Mikor
érni kezd, folyamatosan szedegetjük napi fogyasztásra a már beérett, szép
szemeket. Mindig van friss gyümölcs - a fán maradó, még félig érett szemek
pedig több tápanyaghoz jutnak.
Ezt
egy házikertben meg lehet csinálni, nem kell érésszabályozó...
2. A fa
teljes beérésekor jön a szüret, ilyenkor viszont mindent le kell szedni.
(A hibásakat is - ne a fán rothadjanak, a kórokozók nagy örömére!)
Szóval,
egyszerre nagyobb mennyiség hasznosításáról kell gondoskodni. A termést 3 felé
szoktam csoportosítani:
- a
szép, hibátlan szemek további friss fogyasztásra, ill. befőttnek valók,
- a
kevésbé szép, apróbb, vagy sérült (de érett és egészséges!) gyümölcsből készülhet
a lekvár/dzsem,
- a
hibás, hullott szemek mehetnek a cefrébe (ha valaki pálinkát főz...:)), vagy a
komposztba.
A befőzés
nálunk a termés teljes hasznosítását szolgálja. Gyümölcs nem vész kárba, és
jól jön majd télvíz idején egy kevés a nyár ízeiből...
Lehet,
persze, befőzni a piacon, termelőtől vásárolt gyümölcsöt is, de ekkor az
alapanyag ára már vetekszik a késztermékével. Erre szerintem azok vállalkoznak,
akiknél (még?:)) nincs gyümölcsfa, de szeretnek és tudnak is befőzni.
Úgy
látszik, kell még folytatás...
Kinek
van jó receptje?
[Georg]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése