"Először nem vesznek tudomást rólad, aztán kinevetnek, aztán harcolnak ellened, aztán győzöl." Gandhi

2015. augusztus 20., csütörtök

Ingyen talajvízkut vizsgálat Wekerlén.

Az Illatos uti szennyezése a Wekerlei talajvizban található? 

A most végzett vizsgálatok arra mutatnak, hogy igen, mivel a telepen tárolt vegyianyagokhoz kötödő vegyszereket találták a Wekerlei  Baross és Almás utcán vett talajviz mintákban.

A szennyező vegyületek pontos meghatározása, és a BVM-mel esetlegesen összefüggésbe hozható talajvíz-szennyeződés kiterjedésének meghatározása érdekében még további vizsgálatok elvégzése szükséges.

Kispest Önkormányzata a Bálint Analitika Kft.-vel együttműködve a vizsgálatok szerint érintett wekerleiek részére a meglévő talajvízkutakból a talajvízminták bevizsgálását térítésmentesen biztosítja. A Zöld Irodánál lehet jelentkezni szeptember 15-ig. Légális és nem légális kutak tudnak jelentkezni, Wekerle bármilyen pontról. Ezen a cimen lehet elovasni az önkormányzat felhivását.

2015. július 16., csütörtök

Környezetvédelmi bizottságnak javaslat: hogyan tovább a vihár utan?

( Az alabbi irást mailben kuldtem a Polgarmesternek, és a Kispest Környeztvédelmi Bizottság résztvevőknek, 2015.07.16-an)

Kedves Mindenki! 
A mult heti vihárnak köszönhetően, egyre többen érdeklödnek a Kispesti faállomány kezeléséről. Egyre jobban látszik, hogy a lakók egy átláthatóbb, tervezetebb, és összetettebb faállomány menedzsmentet igényelnek. Sokan vannak, akinek napokig nem volt áram, és gyakorlati okok miatt vannak felháborodva. Emellet vannak, akik érzelmileg érintette, és szeretne a fákat és a saját tulajdonát jobban óvni a vihárkártól.

                                                 Kép: Magyar Hirlap
Utana kezdtem nézni, hogy milyen alapanyagokből tudunk dolgozni, ha akarunk felelösségteljesen reagálni a helyzetre, és a lakók jó indulattal, tennivaló vágyyal konsztruktiv módon újra átgondolni a Kispest faállomány menedzsmentet. A most elfogadott Integrált Város Fejlestési tervet ad annak alapját, mivel a testulet elfogadta, hogy a zöld terek "közterületek klímatudatos rekonstrukciójáta jövőbeli cél a kerületunknek.

Szerencsénk, sokan már foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel, vannak alapok amire tudunk építeni: innen letölthető a Klímabarát Városok kézikönyve, ami VATI 2011-ben kiadtott, a magyarországi Europai Elnökség alatt: a 4- fejezet a zöldterületekkel foglalkoznak: http://www.vati.hu/index.php?article=21857&langcode=hu&menu=21226

Itt van egy nagyon értékes INGYEN datamenedzsment eszköz amivel egy közösség tud a saját faállományt - városi erdőt - felmérni, tervezni, ápolni, menedzselni, kárt megelözni, szamitógép és gps kiegészitő szoftvérrel. Érdeklődtem, ha van-e Europai applikáció is, várom a választ.

Mivel piaci áron ez több tizmillió HUF bekerül, lehet, hogy ezzel tudnánk megoldani az alapfelmérést és a nyomonkövetést is. Persze, annak alap feltétele, hogy az önkormányzat és a civilek tudnak ebben együttmüködni. A KV bizottságnál már volt egy cég, aki egy megvásárolható szoftvért bemutatták, de drága volt, és nincs megoldva, ki fog végezni az alap felmérést. 

Ezzel az applikációval ilyen információt lehet gyujteni és közétenni, közérthető formában, ami illusztrálja a fáknak a szerepe a városi életminőség örzésben. Azon kivul a gyakorlati munkáknak is ad gerincet, tervezési lehetőséget.

Szeretnék javasolni, hogy az első bizottsági üllésen napirendre veszunk ezt a kérdést, és addig jó nyarolást kivánok mindenkinek.

üdvözlettel, 

Tracey Wheatley, 
mint szavazat nélkuli "állandó vendég", a Kispest Önkormányzat Környezetvédelmi Bizottságon, a WTE delegálta.



fb: Átalakuló Wekerle



2015. július 14., kedd

Tájkép vihar után: ideje gondolkodni, tervezni, cselekedni.


 "Tegnap reggel a kerületi civilek, önkéntesek, együttműködve a helyi önkormányzati szövetkezettel, több mint 100 tonna faanyagot gyűjtöttek össze a kispesti utcákon, és elszállították tárolásra, szárításra. Ezt a mennyiséget 2018-ban tűzifaként fogják szétosztani a kerületi rászorulóknak, ezzel is csökkentve a kerület „energiaszegénységét”.

A maradék ágakat, gallyat fölaprították és az önkormányzati épületekben már évek óta működő biomassza kazánokhoz vitték, ahol télen fogják fölhasználni, ezzel az önkormányzat gazdaságosabb és energetikai szempontból felelősségteljesebb működést tud elérni.

 A volt Ady Mozi és az óvodák mellet működő innovatív komposztkazánokhoz is szállítottak aprítékot, amely áztatás után a beépített vízvezetékrendszer segítségével biztosítja a meleg vizet az épületben található vizesblokkoknak; az apríték majd később komposztált formában kikerül a kerületi közösségi és konyhakertekbe.


Emellett a Forrásház szociális programjaiban részt vevő asztalos segítségével az értékes faanyagot külön fogjuk tárolni, mivel a Kispesti szociális-művészeti programban mindig szükség van alapanyagra a már elismert társadalmi vállalkozásban készülő kertibútor-gyártáshoz.

A 2015-ös nagy, pusztító vihar fordulópontnak bizonyult; az azóta átgondolt, ökológiailag és társadalmi szempontból is előnyös Faállomány-kezelési Program az akkor elfogadott Integrált Városfejlesztési Stratégia (ami a „közterületek klímatudatos rekonstrukcióját” tűzte ki célul) egyik első lépése volt.

Kispest, a jó civil-önkormányzati együttműködésnek köszönhetően, a válságokat nem elszenvedi, hanem tudatosan csökkenti, és felkészülten reagál. Mivel egyre gyakrabban fordul elő extrém időjárás, és várhatóan ez csak rosszabbodni fog, az átgondolás és megfelelő gyors átszervezés kihagyhatatlan lépés nem csak Kispesten, de az őt követő más városrészekben is.
                                                                                                                         (Kispesti újság 2015.07.00...)
----
A kertben voltunk, amikor a diófánk kettéhasadt. A napraforgók fekszenek a sárban, a kerítés rádőlt a fiatal szilvafára, de nincs semmi baja, rugalmas még a törzse is. A madárberkenye ágai letörtek, a szomszéd bácsi tyúkóljára estek: a tyúkok jól vannak. A mieink is.
Az utcán a hársfák nehézen bírták a szelet: ágak jobbra, balra, mint minden utcában. A facebookon látom Kati házát, a kidőlt fa, ami a bejárati kapunál volt, most azon fekszik, ott, ahol régen angolt tanítottam, amikor a Shetland Nyelviskolának csak egynéhány tanára volt… rossz látni. Rossz látni az Esze Tamás utcát is, a gyönyörű átívelő lombkoronákat darabokra szaggatva: ezen az utcán biciklizni mindig jó, a fák védtek minket az égető naptól, mindig árnyékos a kánikulában. A hőtérképen is lehet látni, hogy akkor is, amikor Budapest forr, a Wekerle Ady Endre felőli része egy pár fokkal hűvösebb, mint a város legtöbb pontja.
A fáinknak sokat köszönhetünk. A levegőt tisztítják, a páratartalmát szabályozzák, árnyékot adnak; ők a tökéletes klímaberendezések: és szépek is. Mesebeliek. Vannak olyanok, amiknek inkább egy őserdőben lenne a helye...
Mindenkinek nehéz feldolgozni a jelenlegi helyzetet. Tudjuk, nem a fák az okozói a károknak, hanem a szél, láttunk olyan károkat is, amikhez a fáknak nincs semmi köze: a téren található lefújt tetőcserepek, a kidőlt betonoszlopok. És tudjuk, ugye, hogy az egyre gyakrabban előforduló, egyre erőteljesebb extrém időjárásnak a mi kultúránk az okozója, ennek rövid távú látásmódja, ami nem fogad el semmilyen természetes határt.
Én ilyen szelet még nem láttam. Inkább trópusi viharnak éreztem, hasonló képet láttam az ablakomból, mint a televízióban, amikor egy hurrikán lecsap valamilyen messze tengerpartra... felrázó, lenyűgöző.
Most jönnek a kérdések – ki a felelős, kinek kellett volna a fákat gondozni, ki fog mostantól felelősséget vállalni? Ki fog kompenzálni? A biztosítócégek is ugyanarról beszélnek: ahol megállapítható, hogy a közterület felelőse nem megfelelően gondozta a fákat, akkor rájuk fogják hárítani a felelősséget. Ez természetes, ugye? Mindenki szeretne kompenzációt, mindenki károsultnak érzi magát, de senki sem szeretne felelősséget vállalni.
Akkor nézzük; ki a felelős nálunk, Wekerlén, Kispesten? A legegyértelműbb válasz, mondjuk, papíron: a Zöld Iroda munkatársai. Minden évben az érintett munkatárs előkészíti és elfogadtatja a Környezetvédelmi Bizottsággal a tervet a fák gondozásáról. Elsősorban az úgynevezett „ifjításokról”, illetve kivágásokról, és az ilyenkor kötelező pótlásokról. A „terv” elsősorban a látható szükségleteken és a lakossági igényeken alapul.
Szerintem lelkiismeretesen jár el az adott korlátok között; nincs hosszú távú koncepció, nincsenek rá források. A környezetvédelmi bizottság ülésén, ahol „állandó vendégként” képviselem a Wekerle Társaskört, nem tapasztaltam arra különösebb igényt, hogy átgondoltan, fejlesztési koncepciónak megfelelőn legyen elvégezve a feladat. Sem a Kispest jelentős faállománya, sem más dolgok kapcsán.
A közfeladat el van látva.
„Elfogadjuk az előterjesztést?
Persze.
Pipa.
Következő napirendi pont.”
Így pazarolunk el kb. több százezer HUF szakértői és bizottsági tagsági tiszteletdíjat havonta, kb. egy-másfél óra alatt, egyetlen bizottságban. A közömbösség és a hozzá-nem-értés rulez - tisztelet a kivételnek, de megmondom őszintén, nagyon kevés kivétel van. Alátámasztható az állításom? Én úgy vélem, hogy igen; nézzétek meg a jegyzőkönyveket.
Következő lépés? Miután a tervet elfogadják, az önkormányzat egy megbízott cégnek átadja a munkát, mivel az önkormányzat saját cége nem rendelkezik a megfelelő szakértelemmel, eszközökkel. A megbízott cég munkájáról nem szeretnék nyilatkozni, nem állítom, hogy értek a fák gondozásához, de mégis sokszor elgondolkodom, hogy tényleg szabad-e tavasz végén egy fát 'ifjítani", erősen visszavágni? Lehet-e úgy csonkítani, hogy az ágvége vízszintesen áll, és az esővíz rajta ül...? De ezek nagyon specifikus kérdések. A feladat pedig el van látva. A fát kivágják, a hulladékot elszállítják. A cég a számlát behajtja.
Mint tudjuk, a védett fasorok kivételek: ezek a fővároshoz tartoznak, nem a helyi önkormányzathoz. Három éve kérdeztem a Főváros egyik érintett munkatársát, hogy várható-e az Esze tamás fasoron valami karbantartási munka, mivel aggódtam - számomra ez az utca a Wekerle egyik legjelentősebb értéke - esztétikai és környezeti szempontból is. Gyönyörű. A munkatárs megnyugtatott, hogy ettől nem kell tartanom, mert nem várható erre való fedezet ... magyarul nincs rá lóvé. Ha lett volna, nem örültem volna annak a munkának, amit a Gutenberg utcában láttam: a csonkított platánsor szívszorító volt számomra. Soha nem lesz olyan mint volt, de tény, sokkal kevesebb kárt szenvedett a vihárban, mint az Esze Tamás platán sor...
Ha a Zöld Iroda felelősen járt el, és a Fővárosnál nincs erre fedezett, ezért nem tettek semmit, akkor vannak más lehetséges felelősök?
Igen, például az aktív helyi civilek. Végül is, mi veszünk részt a közéleti kérdésekben, próbáljuk azt a látszatott fenntartani, hogy amikor az önkormányzatnál kopogunk valami helyi üggyel, akkor egy szélesebb társadalmi igényt valami láthatatlan módon képviselünk...ennek egyik példája lehet a mostanában elkészült Integrált Városfejlesztési terv, ami társadalmi részvétellel, valamennyire "példamutató" módon készült. Így többen már gondoltak a jövőre, tettek egy kis gesztust. Muszáj, erről van törvény. Ha nincs terv, akkor nincs EU-s pályazati lehetőség. Májusban az önkormányzati testület elfogadta a 2016-20-ra szóló Integrált városfejlesztési tervet (a korábban említett környezetvédelmi bizottság nem kívánta tárgyalni a tartalmát).
Mit takar a terv? Az Átalakuló Wekerle és a WTE nevében 10 helyi ember írt 51 oldalnyi javaslatot, többek között a zöld terekről, a helyi környezetről, a zöld gazdasági 'fordulatról", az állampolgárok részvételéről. A fejlesztő céggel jól tudtunk szót érteni, a javaslataink jó részét beemelték, néha szó szerint, a végső javaslatba.
A fasorokat és zöld területeket érintő részek lent találhatók. Az IVS-fejlesztő az alábbi szavakkal fejezte ki a zöld területek helyzetét és a teendőt:
"Az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási eseményekre (hosszú nyári aszályok, hirtelen lezúduló csapadék, langyos téli időjárás) a zöldfelület, a fák, rosszul reagálnak, a növényzet ellenálló képessége gyenge."
"A [konkrét projektek] megvalósítása mellett egyre időszerűbbé válik a városrész közterületi rendszerének újragondolása és általános, fokozatos megújítása is. A beavatkozások során kiemelten fontos a tervezettség, a szervezettség, az értékközpontúság és a klímatudatosság erősítése." (332 o. Közterületek minőségi fejlesztése)
Magyarul, ideje gondolkodni, tervezni, cselekedni, a társadalmat összehangolni a környezettel. A jelenlegi válságban tapasztalható társadalmi kétségbeesés és felháborodás helyett, lehetne inkább egy kicsi mélyebbre tekinteni. Most már minden iskolás tudja, hogy bizonytalan éghajlati viszonyok várnak ránk, váratlan társadalmi hatásokkal. Ideje, hogy a felnőttek utolérjék a gyerekeiket.

Szerencsére Wekerle „jól áll”. Képesek vagyunk együtt gondolkodni, együtt tervezni, együtt dolgozni. Óriási előnyünk, hogy az itteni környezeti javak a jövőnket szolgálhatják. Az elődeink gondoltak ránk, élhető környezetet, otthont teremtettek nekünk és azzal együtt egy közösségi tudatot, viselkedési módot.
Van min együtt dolgozni, sőt ez már régóta megy is ...de a sok jó program, a sok kreatív munka és a sok önkéntes óra nem elég.

Ha szeretnénk Wekerlét továbbfejleszteni, a jövőbeli nehézségekre megelőző választ kell adni – legyen szó még nagyobb viharban elszenvedett károkról, a fokozódó kánikulában szenvedő öregek gondozásáról, vagy a várható locsolási tilalmakról. Emlékeztek erre a filmre amit 2011-ben vetítettunk? A Hülyeség Korára? Az éghajlati viszonyok számtalan módon fogják definiálni az életünket a jövőben, azert érdemes előre gondolkodni, és valószínűleg a helyi közösségeknek kell ebben a gondolkodásban jelentős, ha nem vezető szerepet vállalniuk.

A mindenkori önkormányzatoknak is van meghatározó szerepe az előre gondolkodásban, a komplexitással küzdő újratervezésben; mi feladatunk ezt tudatni velük, a munkájukat figyelemmel kísérni, a saját szakértelmünket felajánlani, a közösség erejét megmutatni és elérni, hogy a kerületben található tudást, eszközöket és erőforrásokat értelmes módon használják. A felelősségről lehet örökre vitatkozni, de érdekünk elsősorban nekünk fűződik a megoldáshoz: a politikai garnitúrák jönnek-mennek, de a családok, a szomszédok, a közösségek maradnak.

Emlékeztek még a bevezető bekezdésre, hogy milyen szép volt elolvasni? Tudjátok ugye, hogy ez csak egy „ízelítő”, egy elgondolkodtató jövőkép, egy alternatív valóság? Nem így történt 2015 nyarán. De végülis mi döntjük mi lesz legközelebb, hogy vállaljuk-e a saját felelősségunket a közügyekben, vagy örökre csak a saját portáinkon sepregetünk, a viharkárokat rendezgetjük és tovább keressük az "igazi" felelősöket.

Tracey Wheatley, az Átalakuló Wekerle egyik szervezője,
a Védegylet munkatársa.

_____


Az IVSban olvasható fasor, illetve zöld területek érintő paragrafusok:
A közterületek erősen leromlott állapota, az ad hoc beavatkozások okozta értékvesztés, a klímaváltozás és az erősödő wekerlei közösségek által képviselt új értékek, illetve a kialakult rendszer konfliktusai, továbbá a Wekerletelep növekvő  turisztikai népszerűsége egyaránt időszerűvé teszik a közterületi rendszer újragondolását és a beavatkozások tervezettségének szervezettségének, értékközpontúságának és klímatudatosságának erősítését." 
"A városrészben az elmúlt években több park, tér megújult, de a Wekerletelep közterületeinek nagy része igen rossz állapotú. A Wekerletelep közterület-hálózata a műemléki jelentőségű  terület egyik kiemelt jelentőségű értékhordozója. A közterületek azonban erősen lepusztultak, a műemléki jelentőségű  területhez méltatlanok, a korszerű  sokféle használati igényeket nem elégítik ki, a fővárosi-kerületi zöldfelület-hálózatban betöltendő  szerepüket egyre kevésbé képesek ellátni. Az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási eseményekre (hosszú nyári aszályok, hirtelen lezúduló csapadék, langyos téli időjárás) a zöldfelület, a fák, rosszul reagálnak, a növényzet ellenálló képessége gyenge. A területen rendkívül rosszul lehet tájékozódni, a parkolás egyre több zöldfelületet vesz el. Lokális beavatkozások esetenként történnek, de ad hoc módon, gyakran a zöldfelületek kárára és a Telep kulturális örökségi értékeit semmibe véve. Egyre súlyosabb probléma a fasoroknak helyet adó zöldsávok vízutánpótlása. Különösen a védett platánsorokat veszélyezteti (már nyáron ledobják a levelüket) – pl. Esze Tamás u. Corvin körút, Gutenberg körút, Körző  utca, Nagy Lajos körút. Az allergén, gyorsan öregedő  nyárfák cseréje esetleges (időben, elhelyezésben, fajta tekintetében, az újonnan elültetett fák nem előneveltek, így gyakorlatilag soha nem fog összeállni egységes fasor. Kétséges, hogy a csere a helyi rendeletben előírtak szerint történik, illetve, hogy a helyi rendeletben megadott minden fafajta megfelel-e a “nagy lombkorona, szárazságtűrő, hosszú élettartam” kritériumnak. A kereszteződések, teresedések esetében megállapítható, hogy sok az elhanyagolt kikopott zöldfelület, óriásiak a burkolt felületek, melyek eső  idején járhatatlanok. A Határ úti Kiserdő  jelenleg lepusztult, rossz biztonságérzetet ad, nem használt. A biztonságérzet jelentős javulása esetén alkalmas lehetne számos extenzív funkcióra, amelyek lakossági rekreációt szolgálják"
"Egyre súlyosabb probléma a fasoroknak helyet adó zöldsávok vízutánpótlása. Különösen a védett platánsorokat veszélyezteti (már nyáron ledobják a levelüket) – pl. Esze Tamás u. Corvin körút, Gutenberg körút, Körző  utca, Nagy Lajos körút. Az allergén, gyorsan öregedő  nyárfák cseréje esetleges (időben, elhelyezésben, fajta tekintetében, az újonnan elültetett fák nem előneveltek, így gyakorlatilag soha nem fog összeállni egységes fasor. Kétséges, hogy a csere a helyi rendeletben előírtak szerint történik, illetve, hogy a helyi rendeletben megadott minden fafajta megfelel-e a “nagy lombkorona, szárazságtűrő, hosszú élettartam” kritériumnak." (233-4 oldal)
Akciótervből kiemelve: 
"A konkrét projektek megvalósítása mellett egyre időszerűbbé válik a városrész közterületi rendszerének újragondolása és általános, fokozatos megújítása is. A beavatkozások során kiemelten fontos a tervezettség, a szervezettség, az érték-központúság és a klímatudatosság erősítése." (332 o. Közterületek minőségi fejlesztése)
"Kispest zöldterületeinek karbantartásához hozzátartozik a zöldhulladék költséghatékony kezelése, ami lehetőséget és igényt teremt az alábbi projektpontok megvalósítására:  kerületi komposztálási program bővítése,  a biomassza energetikai felhasználása az önkormányzati intézményekben,  szociális tűzifa és brikett program indítása" (347 o. Kispesti Közösségi Komposzt és Zöldhulladék Program megvalósítása)
2.2. Közterületek klímatudatos rekonstrukciója 
Angol nyelven:
http://www.lsuagcenter.com/en/lawn_garden/home_gardening/trees_shrubs/Make+Wise+Tree+Removal+Decisions+before+a+Hurricane.htm


                                                       



2015. május 14., csütörtök

Illatos út közmeghallgatás Kispesten

Jövő héten, május 21-én 16:30-tól közmeghallgatás lesz a KMO-ban.


Április 30-i kispesti testületi ülésen néhány teendőt megszavazott a testület, ezekről érdemes tudni: 

1. a testület felkéri a Fővárosi Katasztrófavédelemet és Zöldhatósságot, hogy a képviselőkkel együtt járják be a helyszínt és tájékoztassák őket a jelenlegi veszélyhelyzetről köztük a telepen most is folyó klórgáz átfejtés kockázatairól

2. a Polgármester közmeghallgatsát hív össze, amelyre meghívja a Kormányhivatal vezetőjét, a Kormányhivatal Környezetvédelmi Főosztályának vezetőjét, a Fővárosi Kataszrófavédelem vezetőjét és Ferencváros polgármesterét
3. a  polgármester intézkedjen, hogy a Kispesthez legközelebb eső kútból mintát vegyenek, és az eredményről tájékoztassák a lakosságot
4. Amennyiben a következő testületi ülésig nincs megnyugtató válasz a kármentesítés forgatókönyvére, úgy a testület levélben fog fordulni OV miniszterelnökhöz, V. Németh Zsolt államtitkárhoz, Tarnai Richárd és György István kormánymegbízottakhoz.
5. a Környzetvédelmi Bizottság havonta beszerzi a környezetvédelmi helyzetre vonatkozó információkat a  szakhatóságoktól és közzé teszi azokat a kispest.hu-n

Fontos, hogy élunk a lehetőséggel szakemberektől tudni, milyen lépéseket történtek, mi várható, és témához kapcsolodó kérdésekkel érdemes készülni.




 

2015. május 12., kedd

Legyen tiszta víz a pohárban: ólom a Wekerlei ivóvízben.

Az alábbi információt lehet küldeni itt élő barátoknak, családtagoknak. Reméljük, hogy minél hamarabb kapjunk megfelelő tájékoztatást. A cikkel szeretnénk elérni, hogy a lakosság végre kapjon megfelelő tájékoztatást az ívóvíz általános és jelenlegi minőségről. 

Az utóbbi félévben többször, több fórumon fordultunk az önkormányzathoz, Wekerle ivóvíz-ellátása kapcsán, mivel tartottunk attól, hogy a vízmérőcserék miatt ólom fog bekerülni a wekerlei ivóvíz-ellátásba. 

Sajnos nem sikerült rávenni az önkormányzatot, a Környezetvédelmi bizottságot, vagy a képviselőket hogy lépéseket tegyenek és tájékoztassák a lakosságot a vízminőséggel kapcsolatban, a lehetséges határérték feletti veszélyről, az ólmos víz használatáról, az ólomfogyasztás megelőzéséről.

Jelenleg mérések folynak, amit magánemberek és a vízművek végeznek, de az eredményeket nem hozták nyilvánosságra, így nem kizárható, hogy az ólom a fővezetékben határérték felett van. Egy wekerlei lakos által a Vízművek laboratóriumába bevitt vízminta vizsgálati eredménye szerint a pangó vízben 64.3 microgram/liter volt az ólomérték. Az érték nagyobb a Kormányrendelet 1. melléklet A és/vagy B táblázat határértékeinél, a víz nem minősíthető ivóvíznek. 

Szabadon hozzáférhető kell lennie egy ilyen adatnak.

A megnyugvás és az átláthatóság érdekében a szolgáltatótól várunk tisztázást, megfelelő tájékoztatást!

Ameddig nem tudjuk másképpen, az ivóvizet érdemes másképp használni. Nincs ok pánikra, csak másképpen kell vizet engedni ivásra, főzésre, a vízhasználati szokásokat érdemes átformálni. 

- ivóvizet, főzővizet a nap végén veszünk a csapból, és kancsóban hagyjuk állni este: ezzel a klór is elpárolódik.

- ha reggel kell ivóvizet engedni, érdemes hagyni a vizet folyni használata előtt. Nem lehet megmondani pontosan, milyen sokáig, a ház méretétől, a vízvezeték hosszúságától, anyagától függ. Egyik érintett lakó 5 percig hagyta a vizét folyni, amíg az engedélyezett határérték alá esett. Ilyen esetben fontos nem pazarolni a vizet; vödörbe lehet engedni, növények locsolására, WC öblítésre, mosásra használni.

Forralással nem lehet az ólmot kiszedni a vízből. 

Legyen tiszta víz a pohárban!

Kapcsolódó cikkek: 

Ólom a csapvízben: Van rá esély?

http://tudatosvasarlo.hu/cikk/olom-csapvizben-van-ra-esely

2015. május 7., csütörtök

Zöld intézmények Kispesten II.

A Kispesti Ady Endre általános iskola lenti bemutatkozójából kiderül, hogy mennyi mindent tesznek a környezettudatos szemlélet terjesztéséért, a gyerekek ökotudatosságának fejlesztéséért. Lehet utánozni őket, ötleteket lopni tőlük! : )

A Kispesti Ady Endre Általános Iskola
bemutatja


„Így zöldülünk mi!”

Iskolánkban 2013 tavaszától kertet művelünk. A fiúk itt épp borsót karóznak.

Mivel vegyszereket nem használunk, így egyéb öko-módszerekkel védjük, tápláljuk a talajt. Itt az őszi mustárvetés látható. Féregteleníti és lazítja a talajt, illetve nem marad csupaszon a földfelszín.

Természetesen komposztálunk. Itt a másfél éves, érett komposztunkat rostálják a gyerekek. Gyönyörű, illatos komposztunk lett. J

Betakarítás. Az óriási karalábé kifogott rajtunk. Anyóka húzta apókát…

A Kispesti Kertbarátok kiállításán részt vehettünk. Drága Bálint gazda éppen a mi asztalunkat szemléli. J

A Wekerle Napokon a Zöld utcában játékos foglalkozással mutatkozott be iskolánk.

A tantermekbe is viszünk egy kis zöld színt. A mustárfejeket egy kis „hajnyírás” után természetesen elfogyasztjuk. Kiváló szendvicsre. Íze a csípős retekre emlékeztet.

Öko szakkörünkön többek között fürdőgolyókat is készítettünk, szódabikarbónából, illóolajokkal.

Föld napja alkalmából a sok program mellett plakátok is készültek, több témakörben. Itt a hulladék témakört dolgozták föl.

Udvarunkon újrahasznosított kerti bútorok találhatóak. Raklappad és kupakokkal kirakott kábeldob asztal színesíti a környezetet.


2015. április 23., csütörtök

Zöld intézmények Kispesten I.

A Föld Napjához kapcsolódóan egy "Zöld óvoda" címet elnyert kispesti óvoda, majd a későbbiekben egy, a környezetért szintén sokat tevő általános iskola mutatkozik be. Gratulálunk mindkettőnek!

Kispesti Szivárvány Óvoda – „Zöldek lettünk!”

1991 nyarán vehettük birtokba óvodánk épületét, mely a kertváros és a lakótelep határán helyezkedik el – az akkor igen kopár és kietlen, pici udvarral együtt. Ezzel sokat küzdöttünk, folyamatosan szépítettük, ápoltuk, minél több növénnyel próbáltuk kellemesebbé tenni a gyerekek számára, mígnem 2014 tavaszán megújult az Önkormányzat segítségével. Öntözőrendszer biztosítja az udvar egyik részén a fű állandó locsolását. A másik részét műfű borítja, mely a talajtorna színtere, és ütéscsillapító szerepet is betölt a játszóeszközök alatt.

A környezettudatosság jegyében…

 Már az 1990-es évek eleje óta törekszünk a gyerekek környezetszemléletének alakítására. Az óvodás korosztály nagyfokú érzelmi beállítottságára, nyitottságára alapozva juttatjuk őket olyan tapasztalatokhoz, ismeretekhez, melyek által megtanulják az élőlényeket tisztelni, a természet és az ember munkája révén létrehozott értékeket védeni, becsülni. Ennek egyik alapvető módja a közvetlen tapasztalatszerzés. Feladatunk, hogy a természet szépségeire rácsodálkoztassuk gyermekeinket. Meggyőződésünk, mivel kőrengetegbe zárt fővárosi gyerekekről lévén szó, hogy még nagyobb a felelősségünk. Felhívjuk a figyelmüket a madarak, a fák, a virágok védelmére. 

A téli időszakban rendszeresen figyelemmel kísérjük az itthon maradt madarainkat, a gyermekekkel közösen folyamatosan etetjük őket. Gyakori sétáink alkalmával észrevetetjük a természet csodáit, szépségeit, megfigyeltetjük a változásokat, valamint a nem kívánatos, természetkárosító jelenségeket is (pl. szemetes utca, benzingőzös levegő, stb.) Az egész napos kirándulások során szívesen gyűjtögetünk apró kincseket, melyek később az óvodában segítik az emlékek felidézését, az élmények feldolgozását.

A gyerekek ökológiai szemléletformálásán keresztül felhívjuk a szülők figyelmét is környezetünk, illetve a természet megóvására. Jó példa erre a szelektív hulladékgyűjtés, melyre már több alkalommal szerveztünk akciókat. Már részt vállaltunk PET palackok, italos kartonok, kupakok, papír gyűjtésében. Az „idősebb” csoportokban az ilyen tartalommal szervezett játékok, beszélgetések aktív érdeklődést váltanak ki a gyerekek körében. A napközbeni rajzolás, barkácsolás során adódó papírhulladékot – minden csoportban – egy e célra kijelölt ládában gyűjtjük, ami majd az óvoda udvarán elhelyezett papírgyűjtő kukába kerül. A műanyag szelektálására is kaptunk már gyűjtőt. 

A gyerekek nagy lelkesedéssel gyűjtik a tojástartókat, WC papír gurigákat is, melyekből közösen újrapapírt készítünk. Ezekre aztán kis képeket festenek, vagy még nedves állapotban magvakat, terméseket nyomkodnak bele. Miközben a papírgyártás leegyszerűsített folyamatával ismerkednek, tudatosult bennük az újra hasznosítás jelentősége is: pl. milyen sok fát menthetünk meg azzal, ha szétválogatjuk otthon a háztartási hulladékot. Tudják, hogy az élővilág megóvása érdekében védelem alatt áll a föld, a víz, a levegő, a táj, az élővilág. Az ehhez kapcsolódó, ún. „világnapokat” mi is ünnepeljük az óvodában a korcsoportnak, ill. a témának megfelelő feldolgozással, programokkal. Pl. hosszú évek óta hagyomány, hogy az új gyermekek ismerkedése az óvodával, nyílt nap keretében a Föld napján történik. Ilyenkor minden évben közösen ültetünk virágot a gyermekekkel, sőt az óvodába látogató kicsik is ültethetnek kis cserepekbe. Most tavasszal cserép helyett a PET palackok levágott alját szalvéta technikával elvarázsoljuk, és abba helyezik növényeiket az ismerkedő gyerekek. Így ízelítőt kapnak újrahasznosításból is. Kipróbáltuk az „újraszappan” gyártását is a nagyokkal, melyből anyák napjára készül ajándék.

Néhány éve minden csoport ünnepélyesen örökbe fogadott egy-egy növényt (fát, bokrot, kertrészt) az óvoda udvarán, amit kis táblácskákkal jelöltünk. Tavaly – az Önkormányzat jóvoltából – elkészültek kis, elkerített kertjeink. A három nagyobb csoport kertészkedik, egy-egy kertet birtokolnak, virágok és konyhanövények fejlődését követhetik nyomon a gyerekek. Ők ássák, ültetik bele a magokat, locsolják, figyelemmel kísérik, majd együtt örülnek a kifejlődött növényeknek. A frissen ágyásainkba forgatott gombatrágyától várjuk a még látványosabb eredményeket! Jövőre a komposztunkat is bizonyára még táplálóbbá teszi ez a természetes tápanyag.  A legkisebbek az erkélyen elhelyezett virágládák tujáit gondozzák.                                                        

Rendszeresen részt vállalunk a „Nagy várostakarítási” akcióban. A gyerekek ebben is lelkesen segédkeznek. Ezáltal alakítjuk bennük az igényt egy szebb, tisztább, és rendezettebb környezetre, hogy ők már ehhez mérten éljék majd felnőtt életüket.

Az egész napos kirándulások mellett minden nyár elején ovis tábort szervezünk a nagycsoportosoknak. Ilyenkor jó alkalom nyílik arra, hogy a gyermekek ismerkedjenek tágabb környezetükkel: nem csak egy-egy tájegység, skanzen, védett park zoológiai, botanikai értékeit figyelhetik meg, de ellátogatunk az adott környék történelmi nevezetességeihez, műemlék épületeihez is, megismerhetik szülőföldjük értékeit, hagyományait. Láthatják az adott tájegység madár–, és növény világát és legjellemzőbb bogarait, rovarfajait. Ez utóbbiak megismeréséhez nagymértékben hozzájárul óvodánk régi kertésze, aki mélyreható ismeretekkel rendelkezik e témában. Minden év tavaszán „bogárnapot” tartunk, melyre visszajár, és ez alkalommal színvonalas, szinte a világ minden táját képviselő gyűjteményének egy részét az ovisoknak is bemutatja egy kis előadás keretében, ahol közelről is megcsodálhatják a bogár-, ill. lepkeritkaságokat. Egy ausztráliai óriás kék pillangót az óvodának ajándékozott. 

Az elmúlt években minden lehetőséget megragadtunk. 2010 végén nagycsoportosainkkal országos 3. helyezést értünk el a „Te mit tehetsz?” című környezetvédelmi alkotói pályázaton.  2014 őszén másodszor is elnyertük a „Zöld Óvoda”címet.
Hisszük, hogy a mindennapjainkba becsempészett környezeti nevelés hosszú távon meghozza gyümölcsét, és sikerül megalapoznunk egy olyan környezetbarát generáció felnövekedését, amely felismeri felelősségét környezete, ezáltal saját jövője alakításában.