"Tegnap reggel a kerületi civilek, önkéntesek, együttműködve
a helyi önkormányzati szövetkezettel, több mint
100 tonna
faanyagot gyűjtöttek össze a kispesti utcákon, és
elszállították tárolásra, szárításra. Ezt a mennyiséget
2018-ban tűzifaként fogják szétosztani a kerületi rászorulóknak,
ezzel is csökkentve a kerület „energiaszegénységét”.
A maradék ágakat, gallyat fölaprították és az önkormányzati
épületekben már évek óta működő biomassza kazánokhoz
vitték, ahol télen fogják fölhasználni, ezzel az
önkormányzat gazdaságosabb és energetikai szempontból
felelősségteljesebb működést tud elérni.
A volt Ady Mozi és az óvodák mellet működő innovatív
komposztkazánokhoz is szállítottak aprítékot, amely
áztatás után a beépített vízvezetékrendszer segítségével
biztosítja a meleg vizet az épületben található vizesblokkoknak;
az apríték majd később komposztált formában kikerül a kerületi
közösségi és konyhakertekbe.
Emellett a Forrásház szociális programjaiban részt vevő asztalos
segítségével az értékes faanyagot külön fogjuk tárolni, mivel
a Kispesti szociális-művészeti programban mindig szükség
van alapanyagra a már elismert társadalmi vállalkozásban készülő
kertibútor-gyártáshoz.
A 2015-ös nagy, pusztító vihar
fordulópontnak bizonyult;
az azóta átgondolt, ökológiailag és társadalmi szempontból is
előnyös
Faállomány-kezelési Program az akkor elfogadott
Integrált Városfejlesztési Stratégia (ami a
„közterületek klímatudatos rekonstrukcióját” tűzte ki
célul) egyik első lépése volt.
Kispest, a jó civil-önkormányzati
együttműködésnek köszönhetően, a
válságokat nem
elszenvedi, hanem tudatosan csökkenti, és felkészülten
reagál. Mivel egyre gyakrabban fordul elő extrém időjárás, és
várhatóan ez csak rosszabbodni fog, az átgondolás és megfelelő
gyors átszervezés
kihagyhatatlan lépés nem csak Kispesten,
de az őt követő más városrészekben is.
(Kispesti újság 2015.07.00...)
----
A kertben voltunk, amikor a diófánk kettéhasadt. A napraforgók
fekszenek a sárban, a kerítés rádőlt a fiatal szilvafára, de
nincs semmi baja, rugalmas még a törzse is. A madárberkenye ágai
letörtek, a szomszéd bácsi tyúkóljára estek: a tyúkok jól
vannak. A mieink is.
Az utcán a hársfák nehézen bírták a szelet: ágak jobbra,
balra, mint minden utcában. A facebookon látom Kati házát, a
kidőlt fa, ami a bejárati kapunál volt, most azon fekszik, ott,
ahol régen angolt tanítottam, amikor a Shetland Nyelviskolának
csak egynéhány tanára volt… rossz látni. Rossz látni az Esze
Tamás utcát is, a gyönyörű átívelő lombkoronákat darabokra
szaggatva: ezen az utcán biciklizni mindig jó, a fák védtek
minket az égető naptól, mindig árnyékos a kánikulában. A
hőtérképen is lehet látni, hogy akkor is, amikor Budapest forr, a
Wekerle Ady Endre felőli része egy pár fokkal hűvösebb, mint a
város legtöbb pontja.
A fáinknak sokat köszönhetünk. A levegőt tisztítják, a
páratartalmát szabályozzák, árnyékot adnak; ők a tökéletes
klímaberendezések: és szépek is.
Mesebeliek. Vannak olyanok,
amiknek inkább egy őserdőben lenne a helye...
Mindenkinek nehéz feldolgozni a jelenlegi helyzetet. Tudjuk, nem a
fák az okozói a károknak, hanem a szél, láttunk olyan károkat
is, amikhez a fáknak nincs semmi köze: a téren található lefújt
tetőcserepek, a kidőlt betonoszlopok. És tudjuk, ugye, hogy az
egyre gyakrabban előforduló, egyre erőteljesebb extrém
időjárásnak a mi kultúránk az okozója, ennek rövid távú
látásmódja, ami nem fogad el semmilyen természetes határt.
Én ilyen szelet még nem láttam. Inkább trópusi viharnak éreztem,
hasonló képet láttam az ablakomból, mint a televízióban, amikor
egy hurrikán lecsap valamilyen messze tengerpartra... felrázó,
lenyűgöző.
Most jönnek a kérdések – ki a felelős, kinek kellett volna a
fákat gondozni, ki fog mostantól felelősséget vállalni? Ki fog
kompenzálni? A biztosítócégek is ugyanarról beszélnek: ahol
megállapítható, hogy a közterület felelőse nem megfelelően
gondozta a fákat, akkor rájuk fogják hárítani a felelősséget.
Ez természetes, ugye? Mindenki szeretne kompenzációt, mindenki
károsultnak érzi magát, de senki sem szeretne felelősséget
vállalni.
Akkor nézzük; ki a felelős nálunk, Wekerlén, Kispesten? A
legegyértelműbb válasz, mondjuk, papíron: a
Zöld Iroda
munkatársai. Minden évben az érintett munkatárs előkészíti és
elfogadtatja a Környezetvédelmi Bizottsággal a tervet a fák
gondozásáról. Elsősorban az úgynevezett „ifjításokról”,
illetve kivágásokról, és az ilyenkor kötelező pótlásokról. A
„terv” elsősorban a látható szükségleteken és a lakossági
igényeken alapul.
Szerintem lelkiismeretesen jár el az adott korlátok között; nincs
hosszú távú koncepció, nincsenek rá források. A
környezetvédelmi bizottság ülésén, ahol „állandó
vendégként” képviselem a Wekerle Társaskört, nem tapasztaltam
arra különösebb igényt, hogy átgondoltan, fejlesztési
koncepciónak megfelelőn legyen elvégezve a feladat. Sem a Kispest
jelentős faállománya, sem más dolgok kapcsán.
A közfeladat el van látva.
„Elfogadjuk az előterjesztést?
Persze.
Pipa.
Következő napirendi pont.”
Így pazarolunk el kb. több százezer HUF szakértői és bizottsági
tagsági tiszteletdíjat havonta, kb. egy-másfél óra alatt,
egyetlen bizottságban. A közömbösség és a hozzá-nem-értés
rulez - tisztelet a kivételnek, de megmondom őszintén, nagyon
kevés kivétel van. Alátámasztható az állításom? Én úgy
vélem, hogy igen; nézzétek meg a jegyzőkönyveket.
Következő lépés? Miután a tervet elfogadják, az önkormányzat
egy megbízott cégnek átadja a munkát, mivel az önkormányzat
saját cége nem rendelkezik a megfelelő szakértelemmel,
eszközökkel. A megbízott cég munkájáról nem szeretnék
nyilatkozni, nem állítom, hogy értek a fák gondozásához, de
mégis sokszor elgondolkodom, hogy tényleg szabad-e tavasz végén
egy fát 'ifjítani", erősen visszavágni? Lehet-e úgy
csonkítani, hogy az ágvége vízszintesen áll, és az esővíz
rajta ül...? De ezek nagyon specifikus kérdések. A feladat pedig
el van látva. A fát kivágják, a hulladékot elszállítják. A
cég a számlát behajtja.
Mint tudjuk, a védett fasorok kivételek: ezek a fővároshoz
tartoznak, nem a helyi önkormányzathoz. Három éve kérdeztem a
Főváros egyik érintett munkatársát, hogy várható-e az Esze
tamás fasoron valami karbantartási munka, mivel aggódtam -
számomra ez az utca a Wekerle egyik legjelentősebb értéke -
esztétikai és környezeti szempontból is. Gyönyörű. A munkatárs
megnyugtatott, hogy ettől nem kell tartanom, mert nem várható erre
való fedezet ... magyarul nincs rá lóvé. Ha lett volna, nem
örültem volna annak a munkának, amit a Gutenberg utcában láttam:
a csonkított platánsor szívszorító volt számomra. Soha nem lesz
olyan mint volt, de tény, sokkal kevesebb kárt szenvedett a
vihárban, mint az Esze Tamás platán sor...
Ha a Zöld Iroda felelősen járt el, és a Fővárosnál nincs erre
fedezett, ezért nem tettek semmit, akkor vannak más lehetséges
felelősök?
Igen, például az aktív helyi civilek. Végül is, mi veszünk
részt a közéleti kérdésekben, próbáljuk azt a látszatott
fenntartani, hogy amikor az önkormányzatnál kopogunk valami helyi
üggyel, akkor egy szélesebb társadalmi igényt valami láthatatlan
módon képviselünk...ennek egyik példája lehet a mostanában
elkészült Integrált Városfejlesztési terv, ami társadalmi
részvétellel, valamennyire "példamutató" módon
készült. Így többen már gondoltak a jövőre, tettek egy kis
gesztust. Muszáj, erről van törvény. Ha nincs terv, akkor nincs
EU-s pályazati lehetőség. Májusban az önkormányzati testület
elfogadta a 2016-20-ra szóló Integrált városfejlesztési tervet
(a korábban említett környezetvédelmi bizottság nem kívánta
tárgyalni a tartalmát).
Mit takar a terv? Az Átalakuló Wekerle és a WTE nevében 10 helyi
ember írt 51 oldalnyi javaslatot, többek között a zöld terekről,
a helyi környezetről, a zöld gazdasági 'fordulatról", az
állampolgárok részvételéről. A fejlesztő céggel jól tudtunk
szót érteni, a javaslataink jó részét beemelték, néha szó
szerint, a végső javaslatba.
A fasorokat és zöld területeket érintő részek lent találhatók. Az IVS-fejlesztő az alábbi szavakkal fejezte ki a zöld területek
helyzetét és a teendőt:
"Az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási eseményekre
(hosszú nyári aszályok, hirtelen lezúduló csapadék, langyos
téli időjárás) a zöldfelület, a fák, rosszul reagálnak, a
növényzet ellenálló képessége gyenge."
"A [konkrét projektek] megvalósítása mellett egyre
időszerűbbé válik a városrész közterületi rendszerének
újragondolása és általános, fokozatos megújítása is. A
beavatkozások során kiemelten fontos a tervezettség, a
szervezettség, az értékközpontúság és a klímatudatosság
erősítése." (332 o. Közterületek minőségi fejlesztése)
Magyarul, ideje gondolkodni, tervezni, cselekedni, a társadalmat
összehangolni a környezettel. A jelenlegi válságban tapasztalható
társadalmi kétségbeesés és felháborodás helyett, lehetne
inkább egy kicsi mélyebbre tekinteni. Most már minden iskolás
tudja, hogy bizonytalan éghajlati viszonyok várnak ránk, váratlan
társadalmi hatásokkal. Ideje, hogy a felnőttek utolérjék a
gyerekeiket.
Szerencsére Wekerle „jól áll”. Képesek vagyunk együtt
gondolkodni, együtt tervezni, együtt dolgozni. Óriási előnyünk,
hogy az itteni környezeti javak a jövőnket szolgálhatják. Az
elődeink gondoltak ránk, élhető környezetet, otthont teremtettek nekünk és azzal együtt egy közösségi tudatot, viselkedési
módot.
Van min együtt dolgozni, sőt ez már régóta megy is ...de a sok jó
program, a sok kreatív munka és a sok önkéntes óra nem elég.
Ha szeretnénk Wekerlét továbbfejleszteni, a jövőbeli
nehézségekre megelőző választ kell adni – legyen szó még
nagyobb viharban elszenvedett károkról, a fokozódó kánikulában
szenvedő öregek gondozásáról, vagy a várható locsolási
tilalmakról. Emlékeztek
erre a filmre amit 2011-ben vetítettunk? A Hülyeség Korára? Az éghajlati viszonyok számtalan módon fogják definiálni az életünket a jövőben, azert érdemes előre gondolkodni, és valószínűleg a helyi közösségeknek
kell ebben a gondolkodásban jelentős, ha nem vezető szerepet
vállalniuk.
A mindenkori önkormányzatoknak is van meghatározó szerepe az előre gondolkodásban, a komplexitással küzdő újratervezésben; mi feladatunk ezt tudatni velük, a munkájukat
figyelemmel kísérni, a saját szakértelmünket felajánlani, a
közösség erejét megmutatni és elérni, hogy a kerületben
található tudást, eszközöket és erőforrásokat értelmes módon
használják. A felelősségről lehet örökre vitatkozni, de
érdekünk elsősorban nekünk fűződik a megoldáshoz: a politikai
garnitúrák jönnek-mennek, de a családok, a szomszédok, a
közösségek maradnak.
Emlékeztek még a bevezető bekezdésre, hogy milyen szép volt
elolvasni? Tudjátok ugye, hogy ez csak egy „ízelítő”, egy
elgondolkodtató jövőkép, egy alternatív valóság? Nem így
történt 2015 nyarán. De végülis mi döntjük mi lesz
legközelebb, hogy vállaljuk-e a saját felelősségunket a közügyekben, vagy örökre csak a
saját portáinkon sepregetünk, a viharkárokat rendezgetjük és
tovább keressük az "igazi" felelősöket.
Tracey Wheatley, az Átalakuló Wekerle egyik szervezője,
_____
Az IVSban olvasható fasor, illetve zöld területek érintő
paragrafusok:
A közterületek erősen leromlott állapota, az ad hoc beavatkozások
okozta értékvesztés, a klímaváltozás és az erősödő wekerlei
közösségek által képviselt új értékek, illetve a kialakult
rendszer konfliktusai, továbbá a Wekerletelep növekvő
turisztikai népszerűsége egyaránt időszerűvé teszik a
közterületi rendszer újragondolását és a beavatkozások
tervezettségének szervezettségének, értékközpontúságának és
klímatudatosságának erősítését."
"A városrészben az elmúlt években több park, tér megújult,
de a Wekerletelep közterületeinek nagy része igen rossz állapotú.
A Wekerletelep közterület-hálózata a műemléki jelentőségű
terület egyik kiemelt jelentőségű értékhordozója. A
közterületek azonban erősen lepusztultak, a műemléki
jelentőségű területhez méltatlanok, a korszerű
sokféle használati igényeket nem elégítik ki, a
fővárosi-kerületi zöldfelület-hálózatban betöltendő
szerepüket egyre kevésbé képesek ellátni. Az egyre gyakoribb
szélsőséges időjárási eseményekre (hosszú nyári aszályok,
hirtelen lezúduló csapadék, langyos téli időjárás) a
zöldfelület, a fák, rosszul reagálnak, a növényzet ellenálló
képessége gyenge. A területen rendkívül rosszul lehet
tájékozódni, a parkolás egyre több zöldfelületet vesz el.
Lokális beavatkozások esetenként történnek, de ad hoc módon,
gyakran a zöldfelületek kárára és a Telep kulturális örökségi
értékeit semmibe véve. Egyre súlyosabb probléma a fasoroknak
helyet adó zöldsávok vízutánpótlása. Különösen a védett
platánsorokat veszélyezteti (már nyáron ledobják a levelüket) –
pl. Esze Tamás u. Corvin körút, Gutenberg körút, Körző
utca, Nagy Lajos körút. Az allergén, gyorsan öregedő
nyárfák cseréje esetleges (időben, elhelyezésben, fajta
tekintetében, az újonnan elültetett fák nem előneveltek, így
gyakorlatilag soha nem fog összeállni egységes fasor. Kétséges,
hogy a csere a helyi rendeletben előírtak szerint történik,
illetve, hogy a helyi rendeletben megadott minden fafajta megfelel-e
a “nagy lombkorona, szárazságtűrő, hosszú élettartam”
kritériumnak. A kereszteződések, teresedések esetében
megállapítható, hogy sok az elhanyagolt kikopott zöldfelület,
óriásiak a burkolt felületek, melyek eső idején
járhatatlanok. A Határ úti Kiserdő jelenleg lepusztult,
rossz biztonságérzetet ad, nem használt. A biztonságérzet
jelentős javulása esetén alkalmas lehetne számos extenzív
funkcióra, amelyek lakossági rekreációt szolgálják"
"Egyre súlyosabb probléma a fasoroknak helyet adó zöldsávok
vízutánpótlása. Különösen a védett platánsorokat
veszélyezteti (már nyáron ledobják a levelüket) – pl. Esze
Tamás u. Corvin körút, Gutenberg körút, Körző utca, Nagy
Lajos körút. Az allergén, gyorsan öregedő nyárfák
cseréje esetleges (időben, elhelyezésben, fajta tekintetében, az
újonnan elültetett fák nem előneveltek, így gyakorlatilag soha
nem fog összeállni egységes fasor. Kétséges, hogy a csere a
helyi rendeletben előírtak szerint történik, illetve, hogy a
helyi rendeletben megadott minden fafajta megfelel-e a “nagy
lombkorona, szárazságtűrő, hosszú élettartam” kritériumnak."
(233-4
oldal)
Akciótervből kiemelve:
"A konkrét projektek megvalósítása mellett egyre
időszerűbbé válik a városrész közterületi rendszerének
újragondolása és általános, fokozatos megújítása is. A
beavatkozások során kiemelten fontos a tervezettség, a
szervezettség, az érték-központúság és a klímatudatosság
erősítése." (332 o. Közterületek minőségi fejlesztése)
"Kispest zöldterületeinek karbantartásához hozzátartozik a
zöldhulladék költséghatékony kezelése, ami lehetőséget és
igényt teremt az alábbi projektpontok megvalósítására:
kerületi komposztálási program bővítése, a biomassza
energetikai felhasználása az önkormányzati intézményekben,
szociális tűzifa és brikett program indítása" (347 o.
Kispesti Közösségi Komposzt és Zöldhulladék Program
megvalósítása)
2.2. Közterületek klímatudatos rekonstrukciója
Angol nyelven:
http://www.lsuagcenter.com/en/lawn_garden/home_gardening/trees_shrubs/Make+Wise+Tree+Removal+Decisions+before+a+Hurricane.htm