Ültessünk gyümölcsfát! 4.

E-faiskola 4. - Az ültetésről

Az eddigiekben áttekintettük a telepítési, fajtaválasztási szempontokat, az egyes gyümölcsfa félék általános tulajdonságait. (A Zöld Hajtás levelezőlistán már megjelent egy részletes fajtaleírás is.)

Itt az ültetés ideje - akinek kedvet kapott hozzá, ne habozzon!

A hosszú hétvége (az időjárásjelentés szerint szép idővel), jó alkalom az ültetés előkészítésére.

1. A fák helyének kijelölése

Akiben már megérlelődött az elhatározás, bizonyosan végiggondolta milyen fákat szeretne, milyen lehetőségek vannak a kertjében.

- A kert fekvése és az ültetni kívánt fák igénye legyen összhangban (napfény, talaj...)

- A fáknak biztosítsunk megfelelő területet! Gyakori hiba, hogy - látva a vézna csemetéket - túl sűrűn ültetik - gondolván, bőven elférnek, üres a kert... Néhány év alatt azonban jelentős lombkoronát fejlesztenek, akkor egész másképpen fog kinézni!

- A fák különböző méretűre nőhetnek (fajtától függően), ne árnyékolják le egymást később sem, a kisebb növekedésű fák kerüljenek előre a napfény irányába.

- Ne akadályozzák a közlekedést, vagy későbbi elképzelésünket (pl. veteményes kialakítását).

- Az esztétikai szempontok is fontosak, ha magunk elé képzeljük a kertet, milyen lesz néhány év múlva.

(Vannak kert-tervező programok is a neten.)

2. Ültetőgödör készítése

- Legalább 100x100x60 cm-es gödröt ássunk ki! (Cserjéknek 60x60x40 cm.) Szintén gyakori hiba, ha azt gondoljuk, hogy a csemete kis gyökerének felesleges. Nem! A megfelelő méretű fellazított (és szükség szerint trágyázott) talaj biztosítja a fa fejlődését a következő években.

- A felső és a mélyebb rétegből kiásott földet külön kupacba dobjuk. (Később majd fordított sorrendben kerüljön vissza.) Ha sittre, lomra, kivágott fa gyökerére bukkannánk, azt távolítsuk el.

- Most megnézhetjük a talaj minőségét, milyen feljavítást igényel. Ha humuszos (morzsalékos), vagy homokos, esetleg kötött (agyagos) a talaj, azt láthatjuk (ez általában elegendő). Azt, hogy meszes (lúgos), vagy savanyú, azt a következő egyszerű módszerrel megállapíthatjuk: egy kis ecet rácsöppentésekor annál jobban pezseg, minél lúgosabb.

- A kötött talajt homokkal és szerves anyaggal, a homokosat sok szerves anyaggal tehetjük kedvezőbbé.

Az erősen meszes talajt savanyú tőzeggel, a savanyút (ahol pl. fenyőfélék voltak korábban) mészporral javíthatjuk.

Ezek a részletek azért ne riasszanak el senkit, házikertben általában elegendő a bőséges szerves anyag (komposzt, tőzeg, érett istállótrágya) bevitel.

- Előnyös, ha a gödröt néhány héttel ültetés előtt ássuk ki, hadd levegőzzön, kapjon csapadékot.

- A gödör aljába dobjunk trágyát, és ásózzuk be. Temessük vissza a gödröt trágyázott földdel - most már tényleg annyira, hogy a gyökérzet még elférjen benne. Ha rögtön ültetünk, egy kissé tapossuk, locsoljuk meg.

Trágya (főleg, ha nem teljesen érett) ne érintkezzen közvetlenül a gyökérrel!

3. Csemete vásárlás

Figyeljünk, hogy ép gyökerű és törzsű fát vegyünk. Az oltás helye (gyökérnyak) legyen jól beforrott. Ha a csemete nem suháng, hanem már elágazott (őszibarack pl. csak ilyen van), legyen 4-5 egyenletesen elhelyezkedő, érett vessző, amiből a koronát kinevelhetjük. Minden csemetén kell lenni címkének a fajta, alany, előállító megnevezésével.

Megjegyzem, ilyenkor (idényben) általában szabadgyökerű csemetéket vásárolunk (ez olcsóbb is), de árulnak edénybe ültetve is, melyeket szinte egész évben lehet telepíteni.

Ha nem ültetünk mindjárt vásárlás után, a gyökeret tartsuk nedvesen!

4. Ültetés

Legjobb késő ősszel (a fagy beállta előtt) ültetni. (Lehet a tél elmúltával is, egy kicsit más technikával.)

- Ültetés előtt a törött, sérült gyökérvégeket éles metszőollóval vágjuk le.

Az ültetést két ember végezze: egyikük megfelelő helyzetben tartja a fát, másikuk a porhanyós földet húzza a gyökerekre. A következőkre figyeljünk:

- a szemzés helye lehetőleg északra nézzen, így kisebb hőingadozásnak lesz kitéve,

- a gyökérnyak 3-4 ujjnyival magasabban legyen, mint a talajszint, mert a puha föld süllyedni fog,

- a gyökér szabadon helyezkedjen el a gödörben, ne hajoljon vissza,

- rázogassuk meg közben a fát, hogy a föld a gyökérágak közét kitöltse,

- a végén finoman tapossuk meg a földet a fa körül és öntözzük meg.

A fagy beállta előtt a földet kupacoljuk fel a fa tövénél. Ősszel a vesszőket nem kell megmetszeni!

Azt hiszem, elég részletesen leírtam - olvasni talán nehezebb, mint megcsinálni... :)

További részletek a Zöld Hajtás levelezőlistán - lehet jelentkezni!

Georg

Ültessünk gyümölcsfát! 2.

E-faiskola 2. - A gyümölcsfákról

Az előző részben felsoroltam szempontokat, amiket érdemes figyelembe venni a gyümölcsfák kiválasztásakor. Most nézzük meg ennek alapján az egyes fajok tulajdonságait.

Cseresznye: általában terebélyes, nagy lombú fák - törpenövésű fajta nincs! Nagy helyet igényel - de árnyékoló hatását kihasználhatjuk.

(A ház déli, nyugati oldalára ültetett lombos fa a legjobb "klímaberendezés"! Nyáron a dús lomb véd az erősen tűző napsugaraktól - télen viszont a csupasz korona átengedi a fényt.:))

Vadcseresznye- vagy sajmeggy alanyra szemzik. (Előbbi erősebb növekedésű, utóbbi inkább nyirkos, meszes talajokon használatos.)

Érési ideje: május végétől július elejéig. Korai gyümölcs, szedése munkaigényes, ezért a piacon drága - házikertben viszont előnyös. (És lehet fára mászni! :))

A késői fajtákat a cseresznyelégy károsíthatja. (Ettől lesz kukacos.) Új hajtásokon a levéltetű gyakori.

Itt jegyzem meg, hogy egyes gyümölcsfa-fajták nem öntermékenyülőek, tehát porzófajtát igényelnek. Ez persze lehet a közelben bárhol, a szomszédban is. (Erre visszatérünk a fajták ismertetésénél.)

Cseresznye esetében a meggy is lehet pollenadó, olyan közeli rokonok.

Meggy: kisebb termetű, könnyebben alakítható, ritkább lombú fa. Igénytelen növény, tavaszi virágpompája viszont a kert díszévé teheti.

Sajmeggy alanyra szemzik, érési ideje: június elejétől, július közepéig. Gyümölcse kedvelt befőzési alapanyag, de a piacon ez sem olcsó.

A kártevők nem gyakoriak - a késői fagyok ártanak inkább.

Kajszibarack: közepes növekedésű, ritka lombú fa, nem vet erős árnyékot. (Akár vetemény is kerülhet alá.) Régóta a  házikertek kedvence.

Általában vadbarackra, mirabolánra szemzik (utóbbi kötött talajra való).

Érési ideje: június végétől augusztus elejéig. Gyorsan leérő, hamar puhuló gyümölcsét rövid időn belül fel kell használni. Befőzésre nagyon kedvelt!

A késői fagyokra szintén érzékeny fa, a gutaütéstől kell még félteni.

Őszibarack: nagyon fény- és hőigényes, ezért napos helyre való és katlan alakú koronaformát kell nevelni. Ez alacsony, kézzel elérhető, de viszonylag széles.

(A szőlőhöz hasonlóan) minden évben termőre metszést igényel! Nem szabad kihagyni, de nem olyan nagy kunszt - sőt, egészen érdekes! :)

Vadbarackra, vagy keserűmandulára szemzik (utóbbi meszes talajra való).

Érési ideje: július elejétől szeptember elejéig. Elég olcsón kapható gyümölcs, de egészen más, ha a fán érik be. (Szállításra érzékeny, ezért gyakran féléretten szedik le...)

A tafrinás levélfodrosodásra kell figyelni!

Szilva: általában nagy növésű fa, elsősorban a nyirkos talajokat kedveli.

Alanya: mirabolán, vagy vörösszilva. Piacon ritkább, sérülékenyebb a más zamatú ringló.

Érési ideje: július végétől szeptember közepéig.

Vannak étkezési és befőzési fajták, de igazi szilvalekvárt nem mindegyikből lehet csinálni!

Aszalványként a legelterjedtebb hazai gyümölcs.

Elég gyakran támadják a levéltetvek, molyok (kukacosodás), árnyékos helyen a moníliagombák (rothadás).

Ezek voltak a csonthéjasok. Folytatás következikmajd a többivel...

Georg