A Kispesti Civilek a Közétkeztetésért összefoglalója a közétkeztetés
jogszabályi környezetéről.
ÖSSZEGZÉS
Magyarország az Egyezmény a gyermek jogairól (ENSZ
Egyezmény) aláírásával illetve az Alaptörvény elfogadásával elismerte a
gyermekek a lehető legjobb egészségi állapothoz való jogát és vállalta, hogy
alkalmas intézkedéseket tesz különösen arra, hogy küzdjön a betegség és a
rosszul tápláltság ellen, valamint az egészséggel és táplálkozással kapcsolatos
ismeretekről tájékoztassa a társadalom valamennyi csoportját. Ezzel szemben jelenleg nem megfelelően
kialakított a közétkeztetés jogszabályi környezete, az átfogó szabályozás
hiányából eredően nem megoldott a minőségi szolgáltatás.
Szükséges egy egységes, a gyermekétkeztetésre
vonatkozó jogszabály megalkotása, amely a
közétkeztetést komplex módon, annak valamennyi jelenleg szabályozatlan
területére (a közétkeztetés fogalmára, intézményi körére, forrásaira,
költségeire, térítési díjak megállapítására, minőségi és mennyiségi követelmények
meghatározására, a speciális igényű gyermekek étkezésének biztosítására, az
iskolai büfék élelmiszer és ital kínálatára, a párhuzamos hatósági ellenőrzések
megszüntetésére, az egészséges ivóvíz használatára, az iskola-egészségügy e
téren való megerősítésére, a főzés és kulturált étkezés tárgyi és személyi
feltételeire) egyaránt kiterjed.
A
közétkezetés megfelelő szabályozása érdekében az érintett szaktárcák (Nemzeti
Erőforrás Minisztérium, Vidékfejlesztési Minisztérium, Belügyminisztérium, Nemzetgazdasági
Minisztérium) együttműködése szükséges.
Abból eredően, hogy a gyermekétkeztetésre
vonatkozó jogszabály megalkotása még várat magára az, hogy a menza táplálkozás-egészségügyi
és életmód-nevelési szempontból is minőségi legyen, a közétkeztető cégek
önkontrollja mellett azon múlik, hogy az önkormányzat meghatározza-e az elvárt
minőséget, ezt megfelelően szabályozza-e a közétkeztetési szolgáltatásról szóló
szerződésében és hatékony ellenőrzést hajt-e végre!
RÉSZMEGÁLLAPÍTÁSOK
·
az
élettani szükségletnek megfelelő minőségű és tápértékű étkezés biztosítása
Két jogszabály is előírja, hogy a
közétkeztetésben az élettani szükségletnek megfelelő minőségű és tápértékű
étkezést kell biztosítani. Ez azonban csak egy általánosan kimondott
igazságként jelenik meg, nincsen specifikálva, semmilyen garanciális elem nincs
a jogszabályokba beleépítve.
Ø
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV.
törvény 50. § (3) bekezdése kimondja, hogy a közétkeztetésben – különös tekintettel az egészségügyi, szociális
és gyermekintézményekben nyújtott közétkeztetésre – az élettani szükségletnek megfelelő minőségű és tápértékű étkezést kell
biztosítani.
Ennek részletei azonban nincsenek jogszabályi szinten meghatározva.
Ø
Gyermekek védelméről és a gyámügyi
igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 41. § (1) bekezdése
értelmében a gyermekek napközbeni
ellátásaként többek között a családban élő gyermekek életkorának megfelelő étkeztetését kell megszervezni. A
törvény 146. § (4) bekezdése pedig kimondja, hogy a gyermekek napközbeni
ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni a
bölcsődében, hetes bölcsődében, a családi napköziben, a családi
gyermekfelügyelet során, az óvodában, a nyári napközis otthonban, az általános
és középiskolai diákotthonban, kollégiumban, illetve az itt szervezett
externátusi ellátásban, az általános iskolai menzai ellátás.
A Gyvt. azonban nem rendelkezik a gyermekek számára nyújtandó
étkezések számáról, illetve jellegéről, sem a speciális étkezési igényű
gyermekek számára biztosítandó étkezésekről.
A gyermekétkeztetésre vonatkozó szabályok között nem szerepelnek
olyan, az étkeztetés megfelelő színvonalát biztosító garanciális szabályok,
amelyek meghatároznák az étkezési szolgáltatás nyújtásakor az étel
előállításához szükséges személyi feltételeket (pl. a gyermeklétszámhoz
viszonyított főző-, és tálalókonyhai alkalmazottak számát, élelmezésvezető
képzettségét) és a kulturált étel- és ivóvízfogyasztás tárgyi feltételeit (pl.
a kis és főétkezések fogyasztásának helyét az étkezőt, a gyermekek számának
megfelelő evő- és tálaló eszközök, szalvéta biztosítását).
·
ajánlások
A vendéglátó termékek előállításának feltételeiről szóló 67/2007. (VII. 10.) GKM-EüM-FVM-SZMM együttes rendelet mellékletei rögzítették a vendéglátás keretében
történő csoportos étkeztetésre vonatkozóan az
energia-tápanyagbeviteli, illetve élelmiszer-nyersanyag felhasználási
ajánlásokat. Az együttes rendelet
csupán ajánlás formájában írta elő a követelményeket, ezért az abban foglaltak nem bírtak kötelező
erővel, és azokat a feltárt vizsgálati eredmények szerint nem is tartották be.
Az együttes rendeletet 2011. augusztus 1-jei határidővel hatályon kívül
helyzete a vendéglátó-ipari termékek előállításának és forgalomba hozatalának
élelmiszerbiztonsági feltételeiről szóló 62/2011.
(VI. 30.) VM rendelet. A VM rendelet hatálybalépésével
egyidejűleg megszűnt a korcsoportonként megadott napi energia- és
tápanyagbevitel értékeire vonatkozó jogszabályi előírás is.
Az Kapcsolódó jogszabály hiányában az országos tiszti főorvos az ÁNTSZ honlapján 2011. augusztus 1-jei dátummal közzétette
a közétkeztetők számára a következő ajánlásokat:
-
„a rendszeres étkezést biztosító szervezett
élelmezési ellátásra vonatkozó táplálkozás-egészségügyi ajánlás” (továbbiakban: Ajánlás) illetve
- „Ajánlás
az iskolai büfék korszerű táplálkozásba
illeszkedő választékának kialakításához” (továbbiakban: Iskolai Büfé Ajánlás)
Az Ajánlás
fogalom-meghatározásokat, étrendtervezési szabályokat tartalmaz, meghatározza
az étkezések számát, a felhasználható és kerülendő élelmiszereket, a diétás
étkezetést, személyi feltételeket, hatósági ellenőrzés szabályait, stb.
Az Ajánlás Ill. Büfé Ajánlás jellegéből fakadóan nem kötelező érvényű,
így nem betartatható, hozzá szankció nem kapcsolható, így nem alkalmas a kívánt
joghatás kiváltására.
·
közétkeztetést
érintő ellenőrzési feladatok és ezek végrehajtó hatóságai
Léteznek
jogszabályok, melyek meghatároznak a közétkeztetést (is) érintő ellenőrzési feladatokat
illetve kijelölnek a feladatokhoz végrehajtó hatóságokat.
Amennyiben ezen szervek a vizsgálatok során
megállapítják az élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi jogszabályi
rendelkezésekben foglaltakat súlyosan vagy ismételten megsértették,
egészségügyi bírságot szabhatnak ki.
(Ehtv. 13/A. § (1) bekezdés f/).
Mivel
azonban a gyermekek számára
feltálalt étkezéseknél a kiadagolt ételek mennyiségére, illetve az ételek
minőségére nincsenek jogszabályok, ezek ellenőrzése a fenti szervek által sem
megvalósítható.
Ø
élelmiszerlánc-felügyeleti szerv
Az
élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nyilvántartja a bejelentett és kivizsgált
élelmiszer-mérgezéseket és -fertőzéseket, továbbá azok adatait rendszeresen
értékeli és közzéteszi.
Ellenőrzik
az élelmiszer-vállalkozások tevékenységét; rendszeres jelleggel a járványügyi,
higiéniai, élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-minőségi előírásokat, illetve az
előző tevékenységekben közreműködő személyekre vonatkozó egészségügyi
alkalmassági és higiénés előírások betartását; az élelmiszer-vállalkozásoknál
bevezetett „Jó Higiéniai Gyakorlatot”, a nyomonkövetési, az
élelmiszer-visszahívási és a „veszélyelemzés, kritikus szabályozási pontok”-ra
(HACCP) vonatkozó rendszereket, valamint az élelmiszer-vállalkozásoknál
felhasznált tisztító- és fertőtlenítőszerek, fertőtlenítő eljárások
megfelelőségét, beleértve a rovar- és rágcsálóirtást is; az emberi fogyasztásra
szánt állatokat kísérő bizonyítványokat, okiratokat. Fenti feladatok
kiterjednek az élelmiszer-termelés, -előállítás, -feldolgozás, -tárolás,
-szállítás és -forgalomba hozatal minden szakaszára.
/ Az élelmiszerláncról
és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (Éltv.) 4. § i.
pontja, illetve a törvény 32. § (3); 35. § (3)/
Ø
egészségügyi államigazgatási szerv
Az egészségügyi államigazgatási szerv vizsgálatokat
végez a lakosság táplálkozási helyzetére, tápláltsági állapotára, a táplálkozás
és az egészségi állapot közötti összefüggésekre vonatkozóan, különös
tekintettel a vendéglátás – ezen belül kiemelten a munkahelyeken, az oktatási
és nevelési intézményekben, továbbá a szociális ellátás, a gyermekjóléti és
gyermekvédelmi szolgáltatás keretében bármely formában nyújtott étkeztetés –
területén a szolgáltatott élelmiszerekre, ételekre, étrendre vonatkozóan,
tápanyagszámítással és biokémiai elemzéssel. Továbbá a fenti területeken
közreműködik a táplálkozás-egészségügyi előírások kidolgozásában és ezek
végrehajtásával összefüggő eredményekről tájékoztatja az
élelmiszerlánc-biztonsági tudományos szervet. /Az egészségügyi hatósági és
igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 4. § (továbbiakban Ehtv.)
(5) bekezdés b/ /
Ø
Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ANTSZ) és
megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv
Az ÁNTSZ és a megyei
népegészségügyi szakigazgatási szerv a munkahelyeken, az egészségügyi
intézményekben, az oktatási és nevelési intézményekben, továbbá a szociális
ellátás, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatás keretében bármely
formában nyújtott étkeztetés területén a szolgáltatott élelmiszerekre,
ételekre, étrendre vonatkozóan, tápanyagszámítással és biokémiai elemzéssel
folytatott vizsgálatok elvégzését végzi. /323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet
13. §-a, az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi
XI. törvényben foglaltak feladatokban járnak el a fenti szolgálat/szerv /
Ø
OÉTI
Bizonyos
egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységekben előző szolgálat/szerv
helyett az OÉTI jár el. / 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 15. § (3), az
egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény
4. § (5) bekezdés b) pont ba) és bc) alpontja szerinti feladatok ellátására/
·
közétkeztetést
érintő ellenőrzési feladatok és ezek végrehajtói (nem hatóságok)
A jogszabályok a fenti hatóságok mellett az
iskolaorvosnak és az iskola védőnőjének is ellenőrzési szerepet adnak. Az
iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet körvonalazza
az orvos és a védőnő közétkeztetés téren ellátandó feladatait, kimondva, hogy a
területi védőnő az iskola-egészségügyi ellátással összefüggő – a területi
védőnői ellátásról szóló külön jogszabályban meghatározott – feladatait a
nevelési-oktatási intézményt ellátó iskolaorvossal együttműködve végzi. Úgy tűnik azonban, hogy a jelenlegi szabályok mellett sem az
iskolaorvos, sem a védőnő nem vehet részt hatékonyan az ellenőrzésben, annak
ellenére sem, hogy jelenlétük szinte állandó az oktatási intézményekben.
Ø
Iskolaorvos
A fent idézett rendelet 2. számú mellékletének
3/c pontja szerint a közegészségügyi-járványügyi feladatai körében az iskola-orvos
feladata a nevelési-oktatási intézményben folyó étkeztetés ellenőrzése, aki
hiányosságok észlelésekor javaslatot tesz a hibák megszüntetésére, valamint a
fővárosi és megyei kormányhivatal kistérségi népegészségügyi intézetét
értesíti.
Az
iskolaorvos feladatát meghatározó szabályok azonban túl általánosak, hiányosság esetén az orvos javaslatot tesz, illetve
értesíti a népegészségügyi intézetet. A szabályokból azonban nem derül ki, mire terjed ki az orvos
ellenőrzési kötelezettsége (pl. a tényállásban rögzítettek szerint a tanév
kezdésekor az ebédlő ellenőrzésére, vagy esetleg már az étlap összeállításánál
ki kell kérni a véleményét, a feltálalt ételek minőségellenőrzésére, vagy
esetleg az ételekkel kapcsolatba kerülő alkalmazottakra nézve is).
Ø
intézményi védőnő
A fent idézett rendelet 3. számú mellékletének
9/ pontja szerint a védőnő részt vesz az étkeztetés higiénés ellenőrzésében.
Az
iskola védőnője a szabályok alapján nem jogosult önállóan eljárni, mivel
feladatait az iskola orvosával együttműködve végzi, a közétkeztetéssel
kapcsolatosan nevesített feladata csak a közétkeztetés egy területére terjed
ki, annak higiénés ellenőrzésében való részvételre.
Kispesten
mindkét védőnői hálózatból megkérdeztünk egy-egy védőnőt. Ezek alapján
elmondható, hogy a gyakorlatban semmilyen közétkeztetést érintő feladatot nem
végeznek.
·
térítési
díj
A közétkeztetés minőségével kapcsolatban gyakran felmerül a térítési díj
kérdése. Országos szinten elmondható, hogy jelentős szórás van, az egyes díjak
mértéke között. Az OÉTI főigazgató főorvosának információi alapján a díjak 150
forint és 700 forint között mozognak. Annak ellenére, hogy a Gyvt. garanciát nyújt a megfelelő
mennyiségű és minőségű közétkezés biztosítására, nincs olyan szabályozás a
közétkeztetés tekintetében, mely meghatározná az étkezésre fordított minimum
költséget.
A térítési díjakhoz kapcsolódó jogszabályok a következők:
Ø
A közoktatásról szóló
1993. évi LXXIX törvény az étkeztetéssel kapcsolatos kérdéssel összefüggésben
csak a következőkről rendelkezik a 10. § (4) bekezdésében, amely alapján a gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére
ingyenes vagy kedvezményes étkezésben részesüljön. A törvény 115. § (3)
értelmében a tanuló a nevelési-oktatási intézményben igénybe vett étkezésért jogszabályban meghatározottak szerint térítési
díjat fizet.
Ø
A térítési díj
megállapításával kapcsolatos szabályokat már a Gyvt. tartalmazza, annak 147. §
(1) bekezdése kimondja, hogy a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások
intézményi térítési díját az intézményt fenntartó évente kétszer állapíthatja
meg. A gyermekek napközbeni ellátása (a továbbiakban: gyermekétkeztetés)
intézményi térítési díjának alapja – ide nem értve a bölcsődét – az élelmezés
nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. A bölcsőde intézményi térítési díjának alapja
az élelmezés nyersanyagköltsége és a nyersanyagköltség legfeljebb 50%-át kitevő
rezsiköltség egy ellátottra jutó napi összege. A személyi térítési díjat az intézményvezető az intézményi térítési díja
általános forgalmi adóval növelt összegének és az igénybe vett étkezések
számának, ill. a kedvezményeknek a figyelembevételével állapítja meg.
Ø
A térítési díjak
megállapításával kapcsolatos további részlet szabályokat kormányrendelet a
személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi
szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható
bizonyítékokról szóló 133/1997. (VII. 29.) Korm. rendeletet határozza meg.
Ø
Ezen kívül a személyes
gondoskodást nyújtó gyermekjóléti és a gyermekvédelmi intézmények, valamint
személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV.
30.) NM rendelet 76. § (1) bekezdése meghatározza az otthont nyújtó
szolgáltatások körében ez év január 1-jétől a gyermekek napi ötszöri étkezésre
fordított költség összegét, amely naponta nem lehet kevesebb az öregségi
nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2,4%-ánál (684 Ft).
·
iskolai
büfé
Az iskolai büfét a menza kiegészítésére,
gyakran helyettesítésére használják a fiatalok, így egészségükre az intézményi
büfé is jelentős hatással van. Mivel az iskolai büfék a közoktatási
intézményekben elsősorban az iskolába járó gyermekek és alkalmazottak
étkezéssel kapcsolatos szükségleteit elégítik ki. Ezt a tényt a vonatkozó
szabályok figyelembevételekor nem szabadna figyelmen kívül hagyni. A
szolgáltatást igénybevevők köre miatt indokolt lenne ezen üzletekre a közétkeztetésre vonatkozó élelmiszer minőségi
szabályok hatályát kiterjeszteni. Így a büfé kínálatánál is érvényesülhetnek
a táplálkozás egészségügyi előírások, amelynek keretében szükséges az ott árult
élelmiszerek és italok (energia italok) körének meghatározása.
Forrás: Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelentése az AJB
560/2011. számú ügyben
Kispesti Civilek a Közétkeztetésért
Összeállította:
Császár Viktória (KCK)
Melléklet
Közétkeztetéssel
összefüggő dokumentumok/jogszabályok
2012.
december 3-i állapot
KÖZÉTKEZTETÉS
·
Az országos
tisztifőorvos ajánlása A rendszeres étkezést biztosító, szervezett élelmezési
ellátásra vonatkozó táplálkozás-egészségügyi ajánlás közétkeztetők számára
(továbbiakban: Ajánlás)
·
Az országos
tisztifőorvos 1/2011. utasítása a közétkeztetésben alkalmazandó
táplálkozás-egészségügyi ellenőrzési szempontokról
·
(Egészségügyi
Közlöny 2011./17. szám, 2011. szeptember 6.)
·
1997. évi CLIV.
törvény az egészségügyről (50. § (3) bek.)
·
1991. évi XI.
törvény az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről (4. § (5) bek. b)
pont ba), bb), bc) alpont és 4. § (5) bek. d) pont, da), db) alpont)
·
1997. évi XXXI.
törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (41. § 1) bek. és
151. § (2) bek.)
·
2011. évi CXC.
törvény a nemzeti köznevelésről (46. § (3) bek b) pont)
·
15/1998. (IV. 30.)
NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi
intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről
(bölcsődei étkeztetés: 40. § (1) bek. b) pont; étkeztetés és az erre fordított
költség összege otthont nyújtó ellátás keretében: 76. § (1) – (2) bek.)
·
1/2000. (I. 7.)
SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai
feladatairól és működésük feltételeiről (étkeztetés: 20-24. és 45. §-ok)
·
210/2009. (IX.
29.) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről (a
népegészségügyi szakigazgatási hatóság táplálkozás-egészségügyi és dietetikai
szempontból történő ellenőrzésre kijelölt a működés megkezdésének bejelentését
követően: 6. § (3) bek. és 7. § (4) bek. a) pont)
·
321/2009. (XII.
29.) Korm. rendelet a szociális szolgáltatók és intézmények működésének
engedélyezéséről és ellenőrzéséről (12. § (1) bek.)
·
259/2002. (XII.
18.) Korm. rendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység
engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói
engedélyről (14/A. § (1) bek.)
·
52/2010. (IV. 30.)
FVM rendelet a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés
feltételeiről
KÓRHÁZI ÉTKEZTETÉS
·
1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező
egészségbiztosítás ellátásairól (14. § (2) bek. e) pont)
·
60/2003. (X. 20.)
ESZCSM rendelet az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai
minimumfeltételekről (4. § (1) bek. e) - h) pontok, (3) bek. és 1. sz. mell.
2.1. e) pont)
·
43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet az
egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő
finanszírozásának részletes szabályairól (napi élelmezési nyersanyagnorma
fekvőbeteg-gyógyintézetben: 45/A. §)
ISKOLABÜFÉ, ÉLELMISZERT ÁRUSÍTÓ AUTOMATA
·
20/2012. (VIII.
31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési
intézmények névhasználatáról (129. § (4) bek., 130. § (2)-(5) bek.)
·
2011. évi CIII.
törvény a népegészségügyi termékadóról
·
Országos Élelmiszerbiztonsági és
Táplákozástudományi Intézet: Ajánlás az iskolai büfék korszerű táplálkozásba
illeszkedő választékának kialakításához - 2005. (Egészségügyi Közlöny 2005/13.
szám, 2005. augusztus 2.)
·
http://www.oeti.hu/download/ajanlas_az_iskolai_bufek_korszeru_taplalkozasba_illeszkedo_valasztekanak_kialakitasahoz.pdf
·
http://www.eum.hu/ajanlas-iskolai-bufek
ISKOLATEJ
·
1234/2007/EK
tanácsi rendelet (2007. október 22. ) a mezőgazdasági piacok közös
szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó
egyedi rendelkezésekről (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) -
102. cikk
Módosításai: többszörösen módosított
Egységes szerkezetbe foglalt változat:
CONSLEG:2007R1234:20121003:HU:PDF
·
657/2008/EK
bizottsági rendelet (2008. július 10.) az oktatási intézmények tanulóinak
tejjel és egyes tejtermékekkel való ellátására irányuló közösségi támogatás
tekintetében az 1234/2007/EK tanácsi rendelet alkalmazásával kapcsolatos
részletes szabályok megállapításáról
Módosításai: többszörösen módosított
Módosítással egységes szerkezetbe foglalt változat:
CONSLEG:2008R0657:20111011:HU:PDF
·
1026/2004. (III.
31.) Korm. határozat az iskolatej program újraindításáról
·
116/2011. (XII.
14.) VM rendelet a 2012. évi óvoda-, iskolatej program szabályozásáról
ISKOLAGYÜMÖLCS
·
1234/2007/EK
tanácsi rendelet (2007. október 22. ) a mezőgazdasági piacok közös
szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó
egyedi rendelkezésekről (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) -
103 ga. cikk
Módosításai: többszörösen módosított
Egységes szerkezetbe foglalt változat:
CONSLEG:2007R1234:20121003:HU:PDF
·
2009/288/EK
bizottsági rendelet (2009. április 7.) az oktatási intézményekben tanuló
gyermekeknek az iskolagyümölcs-program keretében gyümölcs-, zöldség-,
feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-, valamint banántermékekkel való
ellátásához nyújtott közösségi támogatás tekintetében az 1234/2007/EK tanácsi
rendelet alkalmazásával kapcsolatos részletes szabályok megállapításáról
Eltérés, Módosítás után
Egységes szerkezetbe foglalt változat:
CONSLEG:2009R0288:20110801:HU:PDF
·
2009/986/EU
bizottsági határozat (2009. december 18.) az iskolagyümölcs-programmal
kapcsolatos technikai tanácsadással foglalkozó szakértői csoport felállításáról
·
50/2012. (V. 25.)
VM rendelet az iskolagyümölcs-program végrehajtásáról
JELÖLÉSI RENDELET
·
1169/2011/EU
európai parlamenti és tanácsi rendelet (2011. október 25.) a fogyasztók
élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az
1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a
87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK
bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a
2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági
rendelet hatályon kívül helyezéséről
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése