Mikosarunk – Nyitott Kertek Biozöldség ajánlat 2013.1.31.

porcsin

Termék	Egység	Egységár	mennyiség	Értek (kb.)
vöröshagyma	kg	420	1,0	420
sárgarépa	kg	350	1,0	350
petrezselyem gyökér	kg	780	0,5	390
kelkáposzta	kg	500	1,5	750
burgonya	kg	330	1,0	330
póréhagyma	db	280	1	280
savanyú kápzoszta (0,5kg)	db	350	1	350
téli pórcsin (200g)	adag	200	1	200
cékla	kg	420	0,8	335
rukola	cs	300	1	300
fokhagyma	kg	1800	0,1	180
Koordinátori doboz				100
Ősszesen				3985

Kispesti Menzafigyelő - Közétkeztetési megbeszélés – 2013.január 24. XIX. Kerület Bolyai Általános Iskola

Közétkeztetési megbeszélés – 2013.január 24. XIX. Kerület Bolyai Általános Iskola

(összefoglalta: Papp Júlia, Kertész Krisztián)

1. Jelenlévők:

Önkormányzat:
Polgármester, Vinczek György (alpolgármester), Kovács Bence (volt alpolgármester, járási hivatalvezető), Nagy Péter (Humánszolgáltatási irodavezető), a kerületi dietetikus, Lazányi Ferenc (a köbeszerzési bizottság elnöke), Mihály András (a Közművelődési, Oktatási, Sport, Ifjúságpolitikai és Egészségügyi Bizottságának elnöke)

Pensió 17 Kft.:
Süllős Gyuláné tulajdonos-ügyvezető, ifj. Süllős Gyula kereskedelmi igazgató, Varga Gergelyné menedzser igazgató, rajtuk kívül az összes területi menedzser, séf és konyhai dolgozó, talán még a sofőrök is.

Szülők:
SzMK képviselők: Erkel, Kós, Vass Lajos, Gábor Áron iskolák, Tarka-Barka, Vonás óvodák
Kertész Krisztián - a KCK képviseletében

Intézményvezetők:
Zuborné Sallai Márta (Kós Károly iskola)
Szűcsné Juhász Csilla (Árnyas óvodák)
Hír TV, a Kispest TV, Kispest Rádió.

2. Megszólalások

2.1. a polgármester bevezetője

2.2. Szülők bemutatkozása: miért vannak itt

Kertész Krisztián a Kispesti Civilek a Közétkeztetésért képviseletében elmondta, hogy céljuk az, hogy a jövőben olyan minőség-ellenőrzési rendszer álljon fel, amely a szerződés szempontjából releváns módon jegyzőkönyvezi a hibás teljesítést, illetve az esetleges szerződésszegést. Véleményük szerint a jelenlegi gyakorlat, amikor az intézményvezetők értékelik (naponta) a szolgáltatás minőségét csupán hangulatjelentés, amelyből rossz értékelés esetén sem következik jogilag szerződésszegési bizonyíték. Ilyen módon ezek az értékelések nem alkalmasak arra sem, hogy a Megrendelő Önkormányzat ezek birtokában érdemi nyomást tudjon gyakorolni a Pensióra.

Papp Júlia a Vonás utcai óvoda SzMK képviselője bemutatta az online is elérhető kóstolási kérdőívek eredményeit (98 kitöltött kérdőív), és elmondta, hogy a szülők szeretnék, ha egy részletesebb szempont rendszer alapján értékelné a jövőben is az önkormányzat az ételek minőségét. Elmondta, hogy a legrosszabb értékelést három hónap átlagában az első fogás íze kapta (2.35 pont 1-5-ös skálán), ezt követi az első fogásról alkotott általános vélemény 2.41 ponttal. A részletes értékelés külön dokumentumban elérhető.

A Vass Lajos iskola SzMK vezetője (Dzama Demjén László) szintén hozott statisztikákat, ők azt mérték, hogy milyen arányban ették meg a gyerekek az ételt vagy sem. A statisztikák hullámzó képet mutattak, a levesek szerepeltek a legrosszabbul, ezek időnként 70%-ban is a moslékba kerülnek. A főfogások ennél jobbak.

2.3. Penzió, Süllős Gyula vetítéses előadása: a cég bemutatása, működése, minőségbiztosítási rendszerek bemutatása. Mobiltelefonnal készült képeket vetített ki, és a Kós, Vass Lajos és Bólyai iskolákat vádolták meg azzal, hogy a tálaló személyzet: lemeri az ételek sűrűjét, ezért lehetnek hígak és ízetlenek a levesek (a képeken a leves sűrűje külön vájdlingba merve), ételhordókban elviszik az ételeket pedig a tálaló személyzet körében 0% az ebédbefizető, ezért kevés sokszor az étel (a képeken tele éthordók, hátizsákokban a Pensió által szállított csomagolt szeletelt kenyerek). Süllős Gyula hozzátette, hogy az ételek bizonyos szintű hazavitele a rendszer tolerálható része, de az ő általuk tapasztalt mérték ezen túl van.
Végül bejelentette, hogy a cég a héten csatlakozik a MINTAMENZA Programhoz, állítása szerint Budapesten elsőként a szolgáltatók közül. Süllős Gyula elmondta, hogy a Mintamenza által javasolt nyersanyagnorma jóval meghaladja a mai kispesti normát, amely országos szinten is nagyon alacsony.

2.4. A Kós iskola igazgatója felkészülten és pontról-pontra reagált a vádakra, elmondta, hogy a badellák sokszor egyáltalán nem voltak leplombálva, és hogy nagyon sok a plusz adag, ami azért marad, mert a térítést nem fizetők sokszor nem mondják le az ételt. Ez előfordul, hogy napi 10-50 adag plusz ételt jelent, amit lehet, hogy nem öntenek mind a moslékba. Reagált arra is, hogy az intézményben titokban fotózni a dolgozók táskáját, a konyhát, stb, tilos és szabálytalan

2.5. Nagy Péter is reagált a vádakra, megvédte az intézményi dolgozókat, akikre az elmúlt évben sosem volt panasz, és semmi hasonló probléma nem merült fel a múltban.

2.6. Nagy Péter beszélt: lényege az volt,. hogy február 1-jével felállítanak egy Étkezési Bizottságot, ami a minőséget hivatott monitorozni, tagjai lesznek: az Önkormányzat, a kerületi dietetikus, a szülők képviselői, a Pensió képviselője és nagy valószínűséggel az intézményvezetők. Üdvözölte, hogy a cég csatlakozik a MintaMenzához, nagyfokú javulást várnak ennek eredményeként. Kérte a szülői együttműködést, hogy a MintaMenza révén bekerülő egészségesebb menüt terjesszék a gyerekek körében, a szemléletváltáshoz kell a családi háttér támogatás is, hogy a gyerekek pozitívan fogadják majd az újfajta ételeket is. Az étkezési bizottság kezdetben hetente fogja véleményezni a minőséget. A bizottság hatóköreit és működési módját most találják ki (a szülőktől is szívesen fogadnak javaslatokat). A végleges koncepcióhoz egy ismételt találkozó keretében külön-külön fog egyeztetni az Önkormányzat az érintettekkel.

2.7. Kertész Krisztián (szülő, KCK) elmondta, hogy a Mintamenza-program során az ÁNTSZ és a Gasztronómia Szövetség szakértői ajánlásokat fogalmaznak meg, és a Pensióval való együttműködés keretében közelítik az étlapokat, a konyhatechnológiát és a minőséget az ajánláshoz. Mivel a MintaMenza nem ellenőriz, és nem is kényszerít, ezért a program teljesülése nagyrészt attól függ, hogy az étkeztető cég mennyire kooperatív. Ezért a KCK azt javasolja, hogy a Mintamenza ajánlások betartása számonkérhető jogi formában is kerüljön rögzítésre. Ugyanez az elv érvényes az étkeztetési bizottságra, meg kell határozni, hogy ki és milyen módon jogosult olyan szolgáltatási hibát jegyzőkönyvezni, amely szerződésszegési szempontból releváns.

2.8. Süllős Gyula az előző felvetésre azt válaszolta, hogy aki nem tartja be a Mintamenza ajánlásokat, az kikerül a programból, ez is garanciát jelent. Ugyanakkor a jogi garanciák beépítésére is lát lehetőséget

Mese a bárányokról és a farkasokról - Kispesti Menzafigyelő

Ez csak egy mese...

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kis hegyi falu. Ebben a falucskában együtt éltek a farkasok és a bárányok. A farkasok egy napon, nagyon kedvesen, arra kérték a bárányokat, hogy mivel olyan békességben élnek együtt, ne zárják be házaikat, ne őrizzék olyan nagy féltéssel a kis barikat, hisz ebben a szép hegyi faluban semmi veszély nem fenyegeti őket. S ha van is veszély, akkor majd ők gondoskodnak a védelemről. A bárányok kicsit aggódtak ugyan, hisz hallottak már ezt is, az is a farkasoktól, de mivel olyan kedvesen és olyan meggyőzően mondták, amit mondtak, hogy elhallgattatták ösztönös aggodalmukat.

 

A faluban azonban kezdtek eltünedezni a kis barik és különös módon semmi nyomuk nem maradt, senki nem látta őket kódorogni, s egyik sem került elő napok múltával sem. Ekkor a bárány szülők már nagyon aggódtak és összegyűltek, hogy megbeszéljék, kinek honnan, mikor tűnt el a barikája, amikor megérkezett néhány farkas, és megkérdezték, nagyon kedvesen, hogy csatlakozhatnak-e a beszélgetéshez, és el is mondták, hogy ők is mennyire aggódnak a rejtélyes eltűnések miatt.  Azonnal fel is ajánlották a segítségüket – s mivel a bárányok már alig látszottak a sok odagyűlt farkas között, meg is szavazták, hogy létrehoznak egy őrséget, amelynek az lesz a dolga, hogy a bárányokra, főleg a kis barikákra vigyázzon. A sok segítőkész és erős, bátor farkasból fel is állt hamar egy jól szervezett, hatékonyan működő  csapat – és megkezdték feladatuk teljesítését – a barik védelmét. 

  

Hogy hogyan sikerült úrrá lenni a nehéz helyzeten, hogy sikerült-e a derék farkasoknak megvédeni a védelemre szoruló báránycsaládokat, arról sajnos nem szól a krónikás… arról a vidékről ma már nem jönnek írek a bárányok ma is virágzó falvaiba… talán annyira jól összebarátkoztak a farkasokkal és annyira boldogan éltek az újonnan lelt barátok védelmező közelségében, hogy el is felejtették báránytársakat… amelyre pedig, amióta világ a világ, még soha nem volt példa… de ez a történetet, amelynek senki nem ismeri a végét, azóta is szájról szájra  adják, és bíznak abban, hogy egyszer, valahol, valaki majd örömmel felkiált és azt mondja: Ó, hát én tudom mi lett velük… és akkor végre megtudhatják a történet végét. De ez a nap még azóta sem nem jött el. Várjuk tehát bizodalommal, egyszer talán eljön majd.

…itt a vége, fuss el véle. Aki nem hiszi, járjon utána!  

Van egy mesém a bárnybőrbe bújt farkasról is, de azt majd máskor mondom el nektek... aludjatok jól, álmodjatok szépeket!

Majdnem minden a HŐTÜKÖRFOLIÁRÓL

Kedves Lakótársak!

Kipróbáltam a HŐTÜKÖR FÓLIÁT.
Ez egy alufóliával kasírozott vékony habszivacs - radiátor mögé kell tenni (kétoldalú ragasztószalaggal).
Akciósan 1300 Ft volt 4 méter - 3-4 radiátorhoz elég.

Először lemértem egy helyen: 1,5 fokot emelkedett a szoba hőmérséklete. (A termosztát másik helyiségben van.)
Utána végigraktam mindenhol - a korábbi hőmérsékleten kb. 1 m3-rel kevesebb a napi fogyasztás.
(Ez 100 nap fűtésidénnyel számolva évi 15.000 Ft megtakarítás egyszeri 2600 Ft-ért!)

Tehát a legegyszerűbb, költséghatékony megoldások:
- nyílászárók tömítése (évek óta ajánljuk, tréningeket szervezünk),
- hőtükör fólia a radiátorok mögé.

VIGYÁZAT! Ez, amit én felraktam, KONVEKTOROK mögé NEM HASZNÁLHATÓ!
(De biztosan van oda alkalmas is - kissé drágábban.)

Talán még érdemes most foglalkozni vele.
Georg

Az Energiahatékony Wekerle wiki oldalon több ötlet olvasható ebben a témában: http://wekerletelep.hu/wiki/doku.php?id=energia

Beküldő: Daniel

Villámcsődület 2013.01.18. - Köszönjük szépen, viszont kívánjuk!

"Kööö-szööön-jüüük szééé-peeen, viii-szooont kííívááánjuuuk!"

"Eszi, nem eszi, nem kap mást?"

"Heves felháborodást váltott ki a főváros XIX. kerületében az iskolák, óvodák menzájára szállított étel minősége. A gyerekek szüleinek egy része internetes petíciót is indított, most pedig egy flashmobot szervezett egy kispesti, forgalmas bevásárlóközpont elé."

Itt látható a film, amely tegnap készült és már látható a NOL TV-ben.

Adjátok tovább, mutassátok meg minél több szülőnek, minél több iskolában, óvodában.

http://www.noltv.hu/video/4806.html

 http://www.noltv.hu/video/4806.html

Mi is az a KCK?

A Kispesti Civilek a Közétkeztetésért (KCK) az Átalakuló Wekerle mozgalom legújabb munkacsoportja, melyet 7 wekerlei szülő hozott létre 2012 novemberében.

Tevékenységünk:

-         ismereteket szerzünk a közétkeztetés országos és kerületi helyzetéről. Tájékozódunk az elérhető táplálkozási szokásokat és közétkeztetési minőséget érintő felmérésekről, kapcsolódó jogszabályokról, sajtóanyagokról és felvesszük a kapcsolatot mindazokkal, akikről úgy gondoljuk, hogy ezen a téren hasznos tudást, tapasztalatot tudnak átadni.

-   igyekszünk felhívni a döntéshozók figyelmét a közétkeztetés helyzetének méltánytalanságára és a változtatás jelentőségére

-   a Kispesti Menzafigyelő Facebook oldalon próbáljuk egyszerre látni és láttatni a menza kerületi helyzetét

Úgy érezzük a jelenlegi szolgáltató, a Pensió 17 Kft. az elvárható minimális minőségi színvonalat sem minden esetben tudja biztosítani, lásd penészes sonka, főtlen lencse, büdös virsli és társai, de a céljaink ezek rendezésén túlmutatnak. Szeretnénk elérni, hogy az Önkormányzat ambiciózusabb legyen annál, mint hogy ehetőt tesz az asztalra. Országos felmérések voltak a menza helyzetéről. Talán nem meglepő, hogy nem vizsgáztunk jól. Az pedig sokkal inkább szomorú, mint meglepő, hogy semmi nem történt a felmérés eredményeinek ismeretében. Sem országosan, sem helyi szinten. Sajnos a jelenlegi törvényi szabályozás nem ad megfelelő garanciákat a kezünkbe. Az alapvető jogok biztosa egy vizsgálatban megállapítja, hogy a közétkeztetés átfogó szabályozásának hiányában nem megoldott a minőségi szolgáltatás. A lyukas jogszabályok miatt az, hogy a menza minőségi-e csak a közétkeztető cégek önkontrollján múlik és azon, hogy az önkormányzat meghatározza-e az elvárt minőséget, ezt megfelelően szabályozza-e a közétkeztetési szolgáltatásról szóló szerződésében és hatékony ellenőrzést hajt-e végre.

Úgy látjuk, hogy ezek közül semmi nem valósult meg Kispesten. A Pensió nem nyújtja az elvárható legminimálisabb szintet sem, az önkormányzat pedig egy olyan szerződést(http://uj.kispest.hu/images/fajlok/kozerdeku_adatok/kozbeszerzes/kozbeszerz_hirdetmeny/2012_kozbesz/kozetkeztetesi_szerzodesek/vallszerz_27_18995_208_2012_kozetkezt.pdf)írt alá, amiben nincsen specifikálva az elvárandó minőség, nincsenek felállítva a nem-megfelelés kritériumai.

Emellett az is probléma, hogy nem működtetnek a kerületben normális minőség monitorozási rendszert. Más önkormányzatok közétkeztetési szerződéseivel összevetve a XIX. Kerületi rendkívül engedékeny a hibás teljesítések és a szerződésszegési kritériumok megfogalmazásában. Ezekről a szerződésszegési kritériumokról különben a közmeghallgatáson az alpolgármestertől a közbeszerzési bizottság elnökén át a humánszolgáltatási irodavezetőig mindenki úgy nyilatkozott, mint ami soha nem fog előállni. A szolgáltatás minőségellenőrzési koncepciója teljesen hiányzik, amit szeptember óta képtelen pótolni az önkormányzat. A felelős Humánszolgáltatási Iroda semmilyen erőfeszítést nem tett azért, hogy az étkeztető cég által elkövetett hibás teljesítésekről jegyzőkönyvet készítsen, és ezzel ösztökélje a céget a minőség javítására. Ide tartozik még az a nonszensz helyzet is, hogy az étel minőségének ellenőrzéséért az intézményvezetőket tették felelőssé. Ismerjük más kerületek gyakorlatát, ott természetesen ez a dietetikus szakember(ek) feladata, aki rajtaütésszerűen ellenőrzi az intézményekben az étel minőségét, az étlap betartását, és minden hibáról jegyzőkönyvet készít (pl. ha hígnak találja a zöldborsó főzeléket, akkor szakértői véleményként leírja, hogy a borsó mennyisége nem felelt meg az elvárásnak). A mi önkormányzatunk ezt rábízta egyfelől az intézményvezetőkre, másfelől elfogadta, hogy a Pensió 17 Kft. mérje a „piros füzeteivel”, ami nyilvánvalóan nem megoldás.

Január elejétől a Humánszolgáltatási Iroda „új” minőség-monitorozási rendszert indított el, amelynek kialakításába nem vonta be az érintetteket. Ez az új koncepció csak nevében új, valójában a korábbi módszerrel az intézményvezetők értékelik a napi teljesítést egy elég átgondolatlan kérdőíven. Azt, hogy milyen értékelés kell ahhoz, hogy a szolgáltatás hibás teljesülésnek minősüljön Nagy Péter nem tudta megmondani. Véleményünk szerint világos kritériumokra volna szükség (ha már ez a szerződésből hiányzik), hogy mit tekintünk minőségi, első osztályú teljesítésnek, amire a szolgáltató ajánlatot tett a tender elnyerésekor. A KCK levelet is küldött ez ügyben Nagy Péter humánszolgáltatási irodavezetőnek és a polgármesternek, melyben megfogalmaztuk álláspontunkat a minőség-monitorozás jövőbeni rendszerével kapcsolatban. A levélre hivatalos reakciót nem kaptunk. A minőség monitorozási rendszerrel kapcsolatos meglátásaink:

o       Nem definiált, hogy milyen értékelés kell ahhoz, hogy a szolgáltatás hibás teljesülésnek minősüljön.

o       A szerződésből hiányzik, hogy mi tekinthető minőségi, első osztályú teljesítésnek. Véleményünk szerint szükséges lenne felállítani a világos kritériumok rendszerét, mely vezérfonal lehetne az értékelésnél.

o       2013. januárban az intézmények központosított fenntartásával új helyzet teremtődött, mely kihatással van a minőségellenőrzési, teljesítésigazolási jogkörökre is. Információink szerint az intézményvezetők nem írhatnák alá teljesítésigazolásokat. Márpedig ez az új ellenőrzési rendszer alapvetése.

o       Az új monitoring rendszerrel kapcsolatban javaslatunk, hogy az étkező intézményi dolgozók anonim módon külön-külön pontozásos skálán értékeljék az étel minőségét, és ebből alakuljon ki egy intézményi összpontszám. A teljesítési igazolás kiadásához az intézményi összpontszámnak valamilyen előre meghatározott értéket kelljen elérnie. Ez a módszer demokratikusabb, és nem helyezi nyomás alá az intézményvezetőket az étkeztető cég részéről. Ezen felül szükség van azon dolgozók véleményének a minőségértékelési rendszerben való megjelenítésére, akik az új szolgáltató megjelenése óta lemondták, illetve a jövőben esetlegesen lemondják az ebédet. Emellett javasoljuk, hogy legyen nyilvános, hogy hány dolgozó fizet elő az intézményben ebédre.

Egyelőre sajnos nem csak ezzel kapcsolatban nem lettünk meghallgatva. Szerettünk volna külön – a Pensió 17 Kft. nélkül – találkozni az illetékesekkel, még a jan. 23-i fórum előtt. Van egy részletes „vitaanyagunk” amit szeretnénk megbeszélni az Önkormányzattal, de úgy tűnik erre nem kapunk külön lehetőséget. A jan. 23-i alkalom pedig nem erre lett berendezve, azaz nyilván nem enged majd ennek megfelelő teret.

Kispesti menzabotrány - IDŐRENDBEN

·         Szeptember-októberben számos problémát jeleztek az intézményekből

·         Szeptember 12-i keltezésű, a Pensió-nak címzett levelében Gajda Péter polgármester kilátásba helyezte a szerződés felbontását, amennyiben a Pensió nem javít érdemben a szolgáltatás minőségén.

·         A szeptember-október hónapokban étlapegyeztetések zajlottak a kijelölt intézményvezetők és a Pensió képviselői között.

·         Civil kezdeményezések indultak:

o        Kispesti Közétkeztetésért Facebook csoport (2012. szeptember 11.)

o        különböző egyéni kezdeményezésű aláírásgyűjtések az iskolákban, óvodákban

o        az étkezető cég un. „piros füzeteket” helyezett ki a konyhákra, hogy abban értékeljék a dolgozók és a kóstoló szülők az ételek minőségét. A füzeteket a Pensió begyűjti, és jelentéseket készítenek belőle a vezetőik számára.

o        Novemberben az Átalakuló Wekerle mozgalom részeként megalakult a Kispesti Civilek a Közétkeztetésért (KCK) munkacsoport

o        Szülői kezdeményezésre novemberben az intézményekben elkezdődtek a próbakóstolások, amiknek eredményeit papír kérdőíven, illetve az interneten jegyezhetik fel a kóstolók. Az eredmények elkeserítőek. A január közepéig beérkezett értékelő kérdőívek eredményei itt láthatók: (https://docs.google.com/open?id=0B2fgE1kXoqMpQ0s2ZUFJVUVvT3c)

·         A Kós iskolába büdös, dohos húst szállítottak ebédre, amit az iskolába kihívott konyhavezető is ehetetlennek nyilvánított és elszállíttatott.

·         2012. december 3. A Magyar Nemzet Online-on „Ehetetlen étellel tömik az iskolásokat” címmel cikk jelent meg -

(http://mno.hu/ahirtvhirei/ehetetlen-etellel-tomik-az-iskolasokat-1122116),

·         a HírTV híradójában is szóltak a kispesti helyzetről (http://mno.hu/ahirtvhirei/ehetetlen-etellel-tomik-az-iskolasokat-1122116)

·         Szülői kezdeményezésre petíció készült http://www.peticiok.com/peticio_a_kispesti_kozetkeztetes_minsegenek_javitasaert

(Máig online 500-an írtak alá. A papír alapú aláírások még összeszámolás alatt vannak.) A petíció írói egyeztettek néhány intézmény vezetőjével a szövegről: a Kós iskola igazgatója támogatta a kezdeményezést, az Erkel igazgatója semleges állásponton volt (bár azt, hogy az étel rossz és gond van a szállítással is, ő is elismerte), a Pannónia iskola igazgatója szerint viszont a menza minőségével semmi baj nincs.

·         2012. december 7-éna Kispesti Civilek a Közétkeztetésért szervezésében volt egy filmvetítéssel egybekötött beszélgetés a Wekerlei Gyerekházban a kialakult helyzetről, amelyen megjelentek a Pensió képviselői is. A megjelentek lehetőséget kaptak, hogy közétkeztetéssel kapcsolatos értékeket preferenciáik szerint sorba állítsanak. Az összesített eredmény alapján, a legfontosabbak a friss alapanyagok felhasználását (konzervek helyett) tartották, második helyen a sószegény étkezés, harmadik helyen az adalékanyagok mellőzése állt.

·         2012. december 14.: Kispest Város FB oldalra feltöltötték a Pensió tájékoztató levelét, melyet a polgármester úrnak címeztek és melyben a panaszokra reflektálnak. (http://www.facebook.com/photo.php?fbid=265965230195953&set=a.265965216862621.6KÖZÉTKEZTETÉS_Megbeszéléshez Kispesti Civilek a Közétkeztetésért 2344.246814225444387&type=1&theater) Ehhez számos megjegyzés érkezett a FB használó szülők részéről. A levélben felmerül a Kós Károly Általános Iskola igazgatónőjének állításaival kapcsolatban, hogy azok valótlanok. Többen, köztük az Eötvös iskola igazgatója is kiálltak az igazgatónő mellett.

·         2012. december 14. a Kispesti Civilek a Közétkeztetésért (KCK) is létrehozott egy Facebook oldalt (Kispesti Menzafigyelő). Január közepére közel 144 fő kedvelte az oldalt, míg heti elérése a 20.000-et is átlépte.

·         2012. december 17-e : Az Árnyas Corvin óvodába reggelire penészes Surány sonkát szállítottak (Az étel képe bejárta az internetet.) A penészes sonkát szülők jelentették be. A NÉBIH (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) lefolytatta a vizsgálatot. Megállapították, hogy tényleg megtörtént a romlott étel kiszállítása (tehát elég volt a fénykép is), és ellenőrizték a főzőkonyhát és az óvodai tálalókonyhát is. Írásos jegyzőkönyvet kértek. A történet érdekessége, hogy az óvodavezető Juhász Csilla nem jelentette az esetet, hagyta, hogy a Pensió dolgozója „pótlás” címszóval jegyzőkönyvezze a szállítási lapon. A KCK kérdésére Juhász Csilla óvodavezető elmondta, hogy a jövőben sem fog vizsgálatot kezdeményezni az ilyen esetekben, hiszen a sonkát kicserélték, és az önkormányzatnak különben sincs pénze ÁNTSZ vizsgálatra. Nagy Péter az önkormányzat humánszolgáltatási irodavezetője telefonban megerősítette, hogy az esetről nem készült jegyzőkönyv, így nem is számít a szerződés által meghatározott „hibás teljesítésnek”.

·         2012. december 18-án OLDJUK MEG KÖZÖSEN A KÖZÉTKEZTETÉS KÖRÜL KIALAKULT PROBLÉMÁKAT! címmel levelet intézett Polgármester úr a szülőkhöz. Tárgyalást kezdeményezett a január 16-ra. Kérte, hogy a Kós, az Erkel, a Vass Lajos és az Ady iskolák szülői munkaközösségeinek egy-egy vezetője valamit egy óvodai vezető az egyeztető megbeszélésen vegyen részt. A tárgyalás időpontját később előrehozták jan. 9-re. Majd január 23-ára módosították, mert a Pensió 17 Kft. vezetőinek nem felelt meg a 9-i időpont.

·         2012. december 20-án 17 órától Kispest Önkormányzatának képviselő-testülete közmeghallgatást tartott a Városházán. Ezen a Kispesti Civilek a Közétkeztetésért csoport képviselője felolvasta a KCK Gajda Péter polgármesterhez címzett nyílt levelét (http://www.facebook.com/Kispestimenzafigyelo/posts/392595454165920), amely a Polgármester Úr által januárra javasolt menzaügyi megbeszélés témáira és résztvevőire tett javaslatot. (http://uj.kispest.hu/index.php/hirek/1891-kozmeghallgatas-fokuszban-a-gyermeketkeztetes#!prettyPhoto[gallerye0d26152fe]/1/)

·         2012. december 28.: „Gyatra minőségű étel a kispesti gyerekeknek” címmel jelent meg írás (http://hirek.msn.mainap.hu/itthon/botrany-a-kispesti-kozetkeztetes-korul-44683?fb_action_ids=479707925414856&fb_action_types=og.recommends&fb_source=other_multiline&action_object_map=%7B%22479707925414856%22%3A130429447117451%7D&action_type_map=%7B%22479707925414856%22%3A%22og.recommends%22%7D&action_ref_map)

·         2012. december 28.: Újabb cikk a kispesti menzahelyzetről, ezúttal a Népszabadságban. „Tojásleves húslével: Mit esznek a gyerekeink? Menza - Heves viták a kispesti közétkeztetésről, az iskolai és óvodai ebédek minőségéről”

·         2013 január elején az önkormányzat január 23-ára halasztotta a korábban január 9-ére kiírt közétkeztetési megbeszélést. A KCK levélben jelezte a polgármesternek és Nagy Péter humánszolgáltatási irodavezetőnek, hogy nem tartja elfogadhatónak, hogy az étkeztető cég egy ilyen nagy volumenű szolgáltatás esetén nem áll rendelkezésre a kiírt időpontban. A KCK a szülők képviseletében időpontot kért a polgármestertől a január 23-i megbeszélés előttre, hogy a szerződő önkormányzat és a teherviselő szülők közös álláspontot alakítsanak ki a minőség-monitorozása kérdésében. A polgármester nem válaszolt a megkeresésre.

·         2013 január elejénAáry-Tamás Lajos az oktatási jogok biztosa vizsgálatot indított a kispesti menzaügyben. A hír bejárta a sajtót:

Index.hu:

http://index.hu/belfold/budapest/2013/01/10/vizsgaljak_miert_volt_budos_a_virsli_kispesten/?fb_action_ids=475821589147551&fb_action_types=og.recommends&fb_source=timeline_og&action_object_map={%22475821589147551%22%3A104352149735140}&action_type_map={%22475821589147551%22%3A%22og.recommends%22}&action_ref_map

Origo:

http://www.origo.hu/itthon/20130110-kispest-iskolai-etkeztetes-budos-virsli-utan-szaglaszik-az-ombudsman.html

hvg.hu:

http://hvg.hu/itthon/20130110_Komoly_gondok_vannak_a_kispesti_menzakkal

KÖZÉTKEZTETÉS – Jogi garanciák

A Kispesti Civilek a Közétkeztetésért összefoglalója a közétkeztetés jogszabályi környezetéről.

 

ÖSSZEGZÉS

Magyarország az Egyezmény a gyermek jogairól (ENSZ Egyezmény) aláírásával illetve az Alaptörvény elfogadásával elismerte a gyermekek a lehető legjobb egészségi állapothoz való jogát és vállalta, hogy alkalmas intézkedéseket tesz különösen arra, hogy küzdjön a betegség és a rosszul tápláltság ellen, valamint az egészséggel és táplálkozással kapcsolatos ismeretekről tájékoztassa a társadalom valamennyi csoportját. Ezzel szemben jelenleg nem megfelelően kialakított a közétkeztetés jogszabályi környezete, az átfogó szabályozás hiányából eredően nem megoldott a minőségi szolgáltatás.

Szükséges egy egységes, a gyermekétkeztetésre vonatkozó jogszabály megalkotása, amely a közétkeztetést komplex módon, annak valamennyi jelenleg szabályozatlan területére (a közétkeztetés fogalmára, intézményi körére, forrásaira, költségeire, térítési díjak megállapítására, minőségi és mennyiségi követelmények meghatározására, a speciális igényű gyermekek étkezésének biztosítására, az iskolai büfék élelmiszer és ital kínálatára, a párhuzamos hatósági ellenőrzések megszüntetésére, az egészséges ivóvíz használatára, az iskola-egészségügy e téren való megerősítésére, a főzés és kulturált étkezés tárgyi és személyi feltételeire) egyaránt kiterjed.

A közétkezetés megfelelő szabályozása érdekében az érintett szaktárcák (Nemzeti Erőforrás Minisztérium, Vidékfejlesztési Minisztérium, Belügyminisztérium, Nemzetgazdasági Minisztérium) együttműködése szükséges.

Abból eredően, hogy a gyermekétkeztetésre vonatkozó jogszabály megalkotása még várat magára az, hogy a menza táplálkozás-egészségügyi és életmód-nevelési szempontból is minőségi legyen, a közétkeztető cégek önkontrollja mellett azon múlik, hogy az önkormányzat meghatározza-e az elvárt minőséget, ezt megfelelően szabályozza-e a közétkeztetési szolgáltatásról szóló szerződésében és hatékony ellenőrzést hajt-e végre!

RÉSZMEGÁLLAPÍTÁSOK

·      az élettani szükségletnek megfelelő minőségű és tápértékű étkezés biztosítása

      Két jogszabály is előírja, hogy a közétkeztetésben az élettani szükségletnek megfelelő minőségű és tápértékű étkezést kell biztosítani. Ez azonban csak egy általánosan kimondott igazságként jelenik meg, nincsen specifikálva, semmilyen garanciális elem nincs a jogszabályokba beleépítve.

Ø      Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 50. § (3) bekezdése kimondja, hogy a közétkeztetésben – különös tekintettel az egészségügyi, szociális és gyermekintézményekben nyújtott közétkeztetésre – az élettani szükségletnek megfelelő minőségű és tápértékű étkezést kell biztosítani.

Ennek részletei azonban nincsenek jogszabályi szinten meghatározva.

Ø      Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 41. § (1) bekezdése értelmében a gyermekek napközbeni ellátásaként többek között a családban élő gyermekek életkorának megfelelő étkeztetését kell megszervezni. A törvény 146. § (4) bekezdése pedig kimondja, hogy a gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni a bölcsődében, hetes bölcsődében, a családi napköziben, a családi gyermekfelügyelet során, az óvodában, a nyári napközis otthonban, az általános és középiskolai diákotthonban, kollégiumban, illetve az itt szervezett externátusi ellátásban, az általános iskolai menzai ellátás.

A Gyvt. azonban nem rendelkezik a gyermekek számára nyújtandó étkezések számáról, illetve jellegéről, sem a speciális étkezési igényű gyermekek számára biztosítandó étkezésekről.

A gyermekétkeztetésre vonatkozó szabályok között nem szerepelnek olyan, az étkeztetés megfelelő színvonalát biztosító garanciális szabályok, amelyek meghatároznák az étkezési szolgáltatás nyújtásakor az étel előállításához szükséges személyi feltételeket (pl. a gyermeklétszámhoz viszonyított főző-, és tálalókonyhai alkalmazottak számát, élelmezésvezető képzettségét) és a kulturált étel- és ivóvízfogyasztás tárgyi feltételeit (pl. a kis és főétkezések fogyasztásának helyét az étkezőt, a gyermekek számának megfelelő evő- és tálaló eszközök, szalvéta biztosítását).

·      ajánlások

A vendéglátó termékek előállításának feltételeiről szóló 67/2007. (VII. 10.) GKM-EüM-FVM-SZMM együttes rendelet mellékletei rögzítették a vendéglátás keretében történő csoportos étkeztetésre vonatkozóan az energia-tápanyagbeviteli, illetve élelmiszer-nyersanyag felhasználási ajánlásokat.  Az együttes rendelet csupán ajánlás formájában írta elő a követelményeket, ezért az abban foglaltak nem bírtak kötelező erővel, és azokat a feltárt vizsgálati eredmények szerint nem is tartották be. Az együttes rendeletet 2011. augusztus 1-jei határidővel hatályon kívül helyzete a vendéglátó-ipari termékek előállításának és forgalomba hozatalának élelmiszerbiztonsági feltételeiről szóló 62/2011. (VI. 30.) VM rendelet. A VM rendelet hatálybalépésével egyidejűleg megszűnt a korcsoportonként megadott napi energia- és tápanyagbevitel értékeire vonatkozó jogszabályi előírás is.

Az Kapcsolódó jogszabály hiányában az országos tiszti főorvos az ÁNTSZ honlapján 2011. augusztus 1-jei dátummal közzétette a közétkeztetők számára a következő ajánlásokat:

-       „a rendszeres étkezést biztosító szervezett élelmezési ellátásra vonatkozó táplálkozás-egészségügyi ajánlás” (továbbiakban: Ajánlás) illetve

-       „Ajánlás az iskolai büfék korszerű táplálkozásba  illeszkedő választékának kialakításához” (továbbiakban: Iskolai Büfé Ajánlás)

Az Ajánlás fogalom-meghatározásokat, étrendtervezési szabályokat tartalmaz, meghatározza az étkezések számát, a felhasználható és kerülendő élelmiszereket, a diétás étkezetést, személyi feltételeket, hatósági ellenőrzés szabályait, stb.

Az Ajánlás Ill. Büfé Ajánlás jellegéből fakadóan nem kötelező érvényű, így nem betartatható, hozzá szankció nem kapcsolható, így nem alkalmas a kívánt joghatás kiváltására.

·      közétkeztetést érintő ellenőrzési feladatok és ezek végrehajtó hatóságai

Léteznek jogszabályok, melyek meghatároznak a közétkeztetést (is) érintő ellenőrzési feladatokat illetve kijelölnek a feladatokhoz végrehajtó hatóságokat.

Amennyiben ezen szervek a vizsgálatok során megállapítják az élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi jogszabályi rendelkezésekben foglaltakat súlyosan vagy ismételten megsértették, egészségügyi bírságot szabhatnak ki. (Ehtv. 13/A. § (1) bekezdés f/).

Mivel azonban a gyermekek számára feltálalt étkezéseknél a kiadagolt ételek mennyiségére, illetve az ételek minőségére nincsenek jogszabályok, ezek ellenőrzése a fenti szervek által sem megvalósítható.

Ø      élelmiszerlánc-felügyeleti szerv

Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nyilvántartja a bejelentett és kivizsgált élelmiszer-mérgezéseket és -fertőzéseket, továbbá azok adatait rendszeresen értékeli és közzéteszi.

Ellenőrzik az élelmiszer-vállalkozások tevékenységét; rendszeres jelleggel a járványügyi, higiéniai, élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-minőségi előírásokat, illetve az előző tevékenységekben közreműködő személyekre vonatkozó egészségügyi alkalmassági és higiénés előírások betartását; az élelmiszer-vállalkozásoknál bevezetett „Jó Higiéniai Gyakorlatot”, a nyomonkövetési, az élelmiszer-visszahívási és a „veszélyelemzés, kritikus szabályozási pontok”-ra (HACCP) vonatkozó rendszereket, valamint az élelmiszer-vállalkozásoknál felhasznált tisztító- és fertőtlenítőszerek, fertőtlenítő eljárások megfelelőségét, beleértve a rovar- és rágcsálóirtást is; az emberi fogyasztásra szánt állatokat kísérő bizonyítványokat, okiratokat. Fenti feladatok kiterjednek az élelmiszer-termelés, -előállítás, -feldolgozás, -tárolás, -szállítás és -forgalomba hozatal minden szakaszára.

/ Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (Éltv.) 4. § i. pontja, illetve a törvény 32. § (3); 35. § (3)/

Ø      egészségügyi államigazgatási szerv

Az egészségügyi államigazgatási szerv vizsgálatokat végez a lakosság táplálkozási helyzetére, tápláltsági állapotára, a táplálkozás és az egészségi állapot közötti összefüggésekre vonatkozóan, különös tekintettel a vendéglátás – ezen belül kiemelten a munkahelyeken, az oktatási és nevelési intézményekben, továbbá a szociális ellátás, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatás keretében bármely formában nyújtott étkeztetés – területén a szolgáltatott élelmiszerekre, ételekre, étrendre vonatkozóan, tápanyagszámítással és biokémiai elemzéssel. Továbbá a fenti területeken közreműködik a táplálkozás-egészségügyi előírások kidolgozásában és ezek végrehajtásával összefüggő eredményekről tájékoztatja az élelmiszerlánc-biztonsági tudományos szervet. /Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 4. § (továbbiakban Ehtv.) (5) bekezdés b/ /

Ø      Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ANTSZ) és megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv

Az ÁNTSZ és a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv a munkahelyeken, az egészségügyi intézményekben, az oktatási és nevelési intézményekben, továbbá a szociális ellátás, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatás keretében bármely formában nyújtott étkeztetés területén a szolgáltatott élelmiszerekre, ételekre, étrendre vonatkozóan, tápanyagszámítással és biokémiai elemzéssel folytatott vizsgálatok elvégzését végzi. /323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 13. §-a, az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvényben foglaltak feladatokban járnak el a fenti szolgálat/szerv /

Ø      OÉTI

Bizonyos egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységekben előző szolgálat/szerv helyett az OÉTI jár el. / 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 15. § (3), az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 4. § (5) bekezdés b) pont ba) és bc) alpontja szerinti feladatok ellátására/

·      közétkeztetést érintő ellenőrzési feladatok és ezek végrehajtói (nem hatóságok)

A jogszabályok a fenti hatóságok mellett az iskolaorvosnak és az iskola védőnőjének is ellenőrzési szerepet adnak. Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet körvonalazza az orvos és a védőnő közétkeztetés téren ellátandó feladatait, kimondva, hogy a területi védőnő az iskola-egészségügyi ellátással összefüggő – a területi védőnői ellátásról szóló külön jogszabályban meghatározott – feladatait a nevelési-oktatási intézményt ellátó iskolaorvossal együttműködve végzi. Úgy tűnik azonban, hogy a jelenlegi szabályok mellett sem az iskolaorvos, sem a védőnő nem vehet részt hatékonyan az ellenőrzésben, annak ellenére sem, hogy jelenlétük szinte állandó az oktatási intézményekben.

Ø      Iskolaorvos

A fent idézett rendelet 2. számú mellékletének 3/c pontja szerint a közegészségügyi-járványügyi feladatai körében az iskola-orvos feladata a nevelési-oktatási intézményben folyó étkeztetés ellenőrzése, aki hiányosságok észlelésekor javaslatot tesz a hibák megszüntetésére, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal kistérségi népegészségügyi intézetét értesíti.

Az iskolaorvos feladatát meghatározó szabályok azonban túl általánosak, hiányosság esetén az orvos javaslatot tesz, illetve értesíti a népegészségügyi intézetet. A szabályokból azonban nem derül ki, mire terjed ki az orvos ellenőrzési kötelezettsége (pl. a tényállásban rögzítettek szerint a tanév kezdésekor az ebédlő ellenőrzésére, vagy esetleg már az étlap összeállításánál ki kell kérni a véleményét, a feltálalt ételek minőségellenőrzésére, vagy esetleg az ételekkel kapcsolatba kerülő alkalmazottakra nézve is).

Ø      intézményi védőnő

A fent idézett rendelet 3. számú mellékletének 9/ pontja szerint a védőnő részt vesz az étkeztetés higiénés ellenőrzésében.

Az iskola védőnője a szabályok alapján nem jogosult önállóan eljárni, mivel feladatait az iskola orvosával együttműködve végzi, a közétkeztetéssel kapcsolatosan nevesített feladata csak a közétkeztetés egy területére terjed ki, annak higiénés ellenőrzésében való részvételre.

Kispesten mindkét védőnői hálózatból megkérdeztünk egy-egy védőnőt. Ezek alapján elmondható, hogy a gyakorlatban semmilyen közétkeztetést érintő feladatot nem végeznek.

·      térítési díj

A közétkeztetés minőségével kapcsolatban gyakran felmerül a térítési díj kérdése. Országos szinten elmondható, hogy jelentős szórás van, az egyes díjak mértéke között. Az OÉTI főigazgató főorvosának információi alapján a díjak 150 forint és 700 forint között mozognak. Annak ellenére, hogy a Gyvt. garanciát nyújt a megfelelő mennyiségű és minőségű közétkezés biztosítására, nincs olyan szabályozás a közétkeztetés tekintetében, mely meghatározná az étkezésre fordított minimum költséget.

A térítési díjakhoz kapcsolódó jogszabályok a következők:

Ø      A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény az étkeztetéssel kapcsolatos kérdéssel összefüggésben csak a következőkről rendelkezik a 10. § (4) bekezdésében, amely alapján a gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére ingyenes vagy kedvezményes étkezésben részesüljön. A törvény 115. § (3) értelmében a tanuló a nevelési-oktatási intézményben igénybe vett étkezésért jogszabályban meghatározottak szerint térítési díjat fizet.

Ø      A térítési díj megállapításával kapcsolatos szabályokat már a Gyvt. tartalmazza, annak 147. § (1) bekezdése kimondja, hogy a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások intézményi térítési díját az intézményt fenntartó évente kétszer állapíthatja meg. A gyermekek napközbeni ellátása (a továbbiakban: gyermekétkeztetés) intézményi térítési díjának alapja – ide nem értve a bölcsődét – az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. A bölcsőde intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltsége és a nyersanyagköltség legfeljebb 50%-át kitevő rezsiköltség egy ellátottra jutó napi összege. A személyi térítési díjat az intézményvezető az intézményi térítési díja általános forgalmi adóval növelt összegének és az igénybe vett étkezések számának, ill. a kedvezményeknek a figyelembevételével állapítja meg.

Ø      A térítési díjak megállapításával kapcsolatos további részlet szabályokat kormányrendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 133/1997. (VII. 29.) Korm. rendeletet határozza meg.

Ø      Ezen kívül a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti és a gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 76. § (1) bekezdése meghatározza az otthont nyújtó szolgáltatások körében ez év január 1-jétől a gyermekek napi ötszöri étkezésre fordított költség összegét, amely naponta nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2,4%-ánál (684 Ft).

·      iskolai büfé

Az iskolai büfét a menza kiegészítésére, gyakran helyettesítésére használják a fiatalok, így egészségükre az intézményi büfé is jelentős hatással van. Mivel az iskolai büfék a közoktatási intézményekben elsősorban az iskolába járó gyermekek és alkalmazottak étkezéssel kapcsolatos szükségleteit elégítik ki. Ezt a tényt a vonatkozó szabályok figyelembevételekor nem szabadna figyelmen kívül hagyni. A szolgáltatást igénybevevők köre miatt indokolt lenne ezen üzletekre a közétkeztetésre vonatkozó élelmiszer minőségi szabályok hatályát kiterjeszteni. Így a büfé kínálatánál is érvényesülhetnek a táplálkozás egészségügyi előírások, amelynek keretében szükséges az ott árult élelmiszerek és italok (energia italok) körének meghatározása.

Forrás: Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelentése az AJB 560/2011. számú ügyben

Kispesti Civilek a Közétkeztetésért

Összeállította: Császár Viktória (KCK)

kiscivilkozetkeztetes@googlegroups.com

Melléklet

Közétkeztetéssel összefüggő dokumentumok/jogszabályok

2012. december 3-i állapot

KÖZÉTKEZTETÉS

·         Az országos tisztifőorvos ajánlása A rendszeres étkezést biztosító, szervezett élelmezési ellátásra vonatkozó táplálkozás-egészségügyi ajánlás közétkeztetők számára (továbbiakban: Ajánlás)

·         https://www.antsz.hu/data/cms26880/szervezett_elelmezesi_ellatasra_vonatkozo_taplalkozas_egeszsegugyi_ajanlas_kozetkeztetoknek_20110805.pdf

·         Az országos tisztifőorvos 1/2011. utasítása a közétkeztetésben alkalmazandó táplálkozás-egészségügyi ellenőrzési szempontokról

·         (Egészségügyi Közlöny 2011./17. szám, 2011. szeptember 6.)

·         http://www.kozlonyok.hu/kozlonyok/Kozlonyok/6/PDF/2011/17.pdf

·         http://www.oeti.hu/download/1222-1_mell_normativ_utasitas.pdf

·         1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről (50. § (3) bek.)

·         1991. évi XI. törvény az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről (4. § (5) bek. b) pont ba), bb), bc) alpont és 4. § (5) bek. d) pont, da), db) alpont)

·         1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (41. § 1) bek. és 151. § (2) bek.)

·         2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (46. § (3) bek b) pont)

·         15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről (bölcsődei étkeztetés: 40. § (1) bek. b) pont; étkeztetés és az erre fordított költség összege otthont nyújtó ellátás keretében: 76. § (1) – (2) bek.)

·         1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről (étkeztetés: 20-24. és 45. §-ok)

·         210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről (a népegészségügyi szakigazgatási hatóság táplálkozás-egészségügyi és dietetikai szempontból történő ellenőrzésre kijelölt a működés megkezdésének bejelentését követően: 6. § (3) bek. és 7. § (4) bek. a) pont)

·         321/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet a szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről (12. § (1) bek.)

·         259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről (14/A. § (1) bek.)

·         52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről

 KÓRHÁZI ÉTKEZTETÉS

·          1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól (14. § (2) bek. e) pont)

·         60/2003. (X. 20.) ESZCSM rendelet az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről (4. § (1) bek. e) - h) pontok, (3) bek. és 1. sz. mell. 2.1. e) pont)

·          43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól (napi élelmezési nyersanyagnorma fekvőbeteg-gyógyintézetben: 45/A. §)

 ISKOLABÜFÉ, ÉLELMISZERT ÁRUSÍTÓ AUTOMATA

·         20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (129. § (4) bek., 130. § (2)-(5) bek.)

·         2011. évi CIII. törvény a népegészségügyi termékadóról

·          Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplákozástudományi Intézet: Ajánlás az iskolai büfék korszerű táplálkozásba illeszkedő választékának kialakításához - 2005. (Egészségügyi Közlöny 2005/13. szám, 2005. augusztus 2.)

·         http://www.oeti.hu/download/ajanlas_az_iskolai_bufek_korszeru_taplalkozasba_illeszkedo_valasztekanak_kialakitasahoz.pdf

·         http://www.eum.hu/ajanlas-iskolai-bufek

 ISKOLATEJ

·         1234/2007/EK tanácsi rendelet (2007. október 22. ) a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) - 102. cikk

Módosításai: többszörösen módosított

Egységes szerkezetbe foglalt változat: CONSLEG:2007R1234:20121003:HU:PDF

·         657/2008/EK bizottsági rendelet (2008. július 10.) az oktatási intézmények tanulóinak tejjel és egyes tejtermékekkel való ellátására irányuló közösségi támogatás tekintetében az 1234/2007/EK tanácsi rendelet alkalmazásával kapcsolatos részletes szabályok megállapításáról

Módosításai: többszörösen módosított

Módosítással egységes szerkezetbe foglalt változat: CONSLEG:2008R0657:20111011:HU:PDF

·         1026/2004. (III. 31.) Korm. határozat az iskolatej program újraindításáról

·         116/2011. (XII. 14.) VM rendelet a 2012. évi óvoda-, iskolatej program szabályozásáról

 ISKOLAGYÜMÖLCS

·         1234/2007/EK tanácsi rendelet (2007. október 22. ) a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) - 103 ga. cikk

Módosításai: többszörösen módosított

Egységes szerkezetbe foglalt változat: CONSLEG:2007R1234:20121003:HU:PDF

·         2009/288/EK bizottsági rendelet (2009. április 7.) az oktatási intézményekben tanuló gyermekeknek az iskolagyümölcs-program keretében gyümölcs-, zöldség-, feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-, valamint banántermékekkel való ellátásához nyújtott közösségi támogatás tekintetében az 1234/2007/EK tanácsi rendelet alkalmazásával kapcsolatos részletes szabályok megállapításáról

Eltérés, Módosítás után

Egységes szerkezetbe foglalt változat: CONSLEG:2009R0288:20110801:HU:PDF

·         2009/986/EU bizottsági határozat (2009. december 18.) az iskolagyümölcs-programmal kapcsolatos technikai tanácsadással foglalkozó szakértői csoport felállításáról

·         50/2012. (V. 25.) VM rendelet az iskolagyümölcs-program végrehajtásáról

 JELÖLÉSI RENDELET

·         1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2011. október 25.) a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről