Ültessünk gyümölcsfát! 4.

E-faiskola 4. - Az ültetésről

Az eddigiekben áttekintettük a telepítési, fajtaválasztási szempontokat, az egyes gyümölcsfa félék általános tulajdonságait. (A Zöld Hajtás levelezőlistán már megjelent egy részletes fajtaleírás is.)

Itt az ültetés ideje - akinek kedvet kapott hozzá, ne habozzon!

A hosszú hétvége (az időjárásjelentés szerint szép idővel), jó alkalom az ültetés előkészítésére.

1. A fák helyének kijelölése

Akiben már megérlelődött az elhatározás, bizonyosan végiggondolta milyen fákat szeretne, milyen lehetőségek vannak a kertjében.

- A kert fekvése és az ültetni kívánt fák igénye legyen összhangban (napfény, talaj...)

- A fáknak biztosítsunk megfelelő területet! Gyakori hiba, hogy - látva a vézna csemetéket - túl sűrűn ültetik - gondolván, bőven elférnek, üres a kert... Néhány év alatt azonban jelentős lombkoronát fejlesztenek, akkor egész másképpen fog kinézni!

- A fák különböző méretűre nőhetnek (fajtától függően), ne árnyékolják le egymást később sem, a kisebb növekedésű fák kerüljenek előre a napfény irányába.

- Ne akadályozzák a közlekedést, vagy későbbi elképzelésünket (pl. veteményes kialakítását).

- Az esztétikai szempontok is fontosak, ha magunk elé képzeljük a kertet, milyen lesz néhány év múlva.

(Vannak kert-tervező programok is a neten.)

2. Ültetőgödör készítése

- Legalább 100x100x60 cm-es gödröt ássunk ki! (Cserjéknek 60x60x40 cm.) Szintén gyakori hiba, ha azt gondoljuk, hogy a csemete kis gyökerének felesleges. Nem! A megfelelő méretű fellazított (és szükség szerint trágyázott) talaj biztosítja a fa fejlődését a következő években.

- A felső és a mélyebb rétegből kiásott földet külön kupacba dobjuk. (Később majd fordított sorrendben kerüljön vissza.) Ha sittre, lomra, kivágott fa gyökerére bukkannánk, azt távolítsuk el.

- Most megnézhetjük a talaj minőségét, milyen feljavítást igényel. Ha humuszos (morzsalékos), vagy homokos, esetleg kötött (agyagos) a talaj, azt láthatjuk (ez általában elegendő). Azt, hogy meszes (lúgos), vagy savanyú, azt a következő egyszerű módszerrel megállapíthatjuk: egy kis ecet rácsöppentésekor annál jobban pezseg, minél lúgosabb.

- A kötött talajt homokkal és szerves anyaggal, a homokosat sok szerves anyaggal tehetjük kedvezőbbé.

Az erősen meszes talajt savanyú tőzeggel, a savanyút (ahol pl. fenyőfélék voltak korábban) mészporral javíthatjuk.

Ezek a részletek azért ne riasszanak el senkit, házikertben általában elegendő a bőséges szerves anyag (komposzt, tőzeg, érett istállótrágya) bevitel.

- Előnyös, ha a gödröt néhány héttel ültetés előtt ássuk ki, hadd levegőzzön, kapjon csapadékot.

- A gödör aljába dobjunk trágyát, és ásózzuk be. Temessük vissza a gödröt trágyázott földdel - most már tényleg annyira, hogy a gyökérzet még elférjen benne. Ha rögtön ültetünk, egy kissé tapossuk, locsoljuk meg.

Trágya (főleg, ha nem teljesen érett) ne érintkezzen közvetlenül a gyökérrel!

3. Csemete vásárlás

Figyeljünk, hogy ép gyökerű és törzsű fát vegyünk. Az oltás helye (gyökérnyak) legyen jól beforrott. Ha a csemete nem suháng, hanem már elágazott (őszibarack pl. csak ilyen van), legyen 4-5 egyenletesen elhelyezkedő, érett vessző, amiből a koronát kinevelhetjük. Minden csemetén kell lenni címkének a fajta, alany, előállító megnevezésével.

Megjegyzem, ilyenkor (idényben) általában szabadgyökerű csemetéket vásárolunk (ez olcsóbb is), de árulnak edénybe ültetve is, melyeket szinte egész évben lehet telepíteni.

Ha nem ültetünk mindjárt vásárlás után, a gyökeret tartsuk nedvesen!

4. Ültetés

Legjobb késő ősszel (a fagy beállta előtt) ültetni. (Lehet a tél elmúltával is, egy kicsit más technikával.)

- Ültetés előtt a törött, sérült gyökérvégeket éles metszőollóval vágjuk le.

Az ültetést két ember végezze: egyikük megfelelő helyzetben tartja a fát, másikuk a porhanyós földet húzza a gyökerekre. A következőkre figyeljünk:

- a szemzés helye lehetőleg északra nézzen, így kisebb hőingadozásnak lesz kitéve,

- a gyökérnyak 3-4 ujjnyival magasabban legyen, mint a talajszint, mert a puha föld süllyedni fog,

- a gyökér szabadon helyezkedjen el a gödörben, ne hajoljon vissza,

- rázogassuk meg közben a fát, hogy a föld a gyökérágak közét kitöltse,

- a végén finoman tapossuk meg a földet a fa körül és öntözzük meg.

A fagy beállta előtt a földet kupacoljuk fel a fa tövénél. Ősszel a vesszőket nem kell megmetszeni!

Azt hiszem, elég részletesen leírtam - olvasni talán nehezebb, mint megcsinálni... :)

További részletek a Zöld Hajtás levelezőlistán - lehet jelentkezni!

Georg

Ültessünk gyümölcsfát! 3.

E-faiskola 3. - Még a gyümölcsfákról

Folytatom a gyümölcsfa fajok általános ismertetését az almatermésűekkel és a bogyósokkal.

Körtefa a kertben

Alma: legelterjedtebb, legtöbbet fogyasztott gyümölcsünk. Ennek megfelelően ebből van a legtöbb fajta, a nyári almáktól a rétesalmán át a télállókig.

Termetre is igen különbözőek a fák: a régi, erős növekedésű fajtáktól a nemesített törpefákig, melyek sövénybe is ültethetők.

A nagy növésű fák vadalma alanyon állnak, a kis növésűek speciális törpealanyokon (M9, MM106).

Érési idejük: június végétől november elejéig tart!

Alma a piacon korlátlanul, olcsón kapható egész évben, érdemes ezért ritkább, különleges fajtákat választani. (Ilyen például a csaknem elfeledett birs is - bár ez csak rokon faj és nyirkosabb talajt igényel).

Felhasználása sokrétű a friss fogyasztáson túlmenően is: befőzve, aszalva, de készíthető almaecet, almabor is... :-)

A fát (némiképp a fajtától függően) elég sok kártevő támadja meg: az almamolytól a levéltetveken át a lisztharmatig, moníliáig. Többségük ellen lehet bio módszerekkel is védekezni, de amelyik alma közt nincs kukacos, az nem is bio... ;-)

Körte: termetre hasonló a helyzet, mint az almafánál.

Vadkörte alanyon sokszor hatalmas fák nőnek (persze ez fajtafüggő), birsalanyon kisebb növekedésűek. Vannak törpefák kiváló, nagy szemű terméssel.

Érési idejük: július elejétől október végéig.

Mostanában már több van belőle a piacon, de szállításra eléggé érzékeny gyümölcs. (Vagy féléretten szedik le...) Emiatt és zamata miatt javaslom a házikertbe, de a fajtát jól válasszuk meg!

Tapasztalatom szerint a jellemzőbb kártevők a hajtáshervasztó darázs, és a körtelevélbolha.

Szőlő: futónövény; házikertbe kizárólag a csemegeszőlőket javaslom, lehet ültetni kordonba és lugasnak is. Meleg, napos helyet, minden évben termőre metszést igényel!

Általánosságban oltványokat forgalmaznak, de immúnis homoktalajra direkttermőket is telepíthetünk (pl. Otelló).

Szőlőt jobb tavasszal ültetni.

Egyéb bogyósok (ribiszke, egres, málna...): kisebb termetű cserjék, de lehet törzses fácskának oltva is. Ezekkel most nem foglalkozom részletesebben, de kisebb helyekre kiegészítésnek nagyon jól elférnek.

A szedés munkaigényessége miatt ezek is drágák a piacon.

A szamócának (földieper) inkább a veteményeskertben a helye.

A dióról, gesztenyéről nem beszélek, mert hatalmas termetű fák és későn fordulnak termőre. Nem kiskertekbe valók.

Esetleg a mandula megfontolható. Kisebb termetű, talajra igénytelen és szépen is díszlik a kertben - de tudni kell, hogy általában önmeddőek, tehát kell porzófajta!

Október közepe van és közeleg a faültetés ideje!

Legközelebb erről írok (fa beszerzése, kiválasztása, ültetés módja...) - aki először vágna bele, sok későbbi csalódástól kímélheti meg magát!

Aki ültetne, jelezze; szívesen megosztom tapasztalataimat, szervezhetünk együtt csemete beszerzést is.

További részletekre is kitérek a Zöld Hajtás levelezőlistán - lehet jelentkezni!

Georg